Észérvekkel nem meggyőzhetők az összeesküvés-elméletek hívei

Sok téves információ kering a világhálón, ezért indult meg egy kezdeményezés, amely megpróbálja felvilágosítani a középiskolai diákat úgy, hogy valós tényekről és eseményekről ad nekik értékelést. Rendszeresen eljutnak a tanulókhoz a Magyar Történelmi Társulat és a MNL Somogy Megyei Levéltárának jóvoltából, mondta az előadás előtt Polgár Tamás, a levéltár igazgatója.   

– Rengeteg tévhit ég bele az emberek tudatába – mondta Katona Csaba, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársa. – Ezek lehetnek akár évszázadok hibás rögzülései is, ezért hatalmasnak mondható az a javítómunka, amit a történészeknek el kell végezni ezen a téren. Létezik a kérdésnek egy sajátos vetülete, méghozzá az, hogy a történelem bár tudomány, de közben érzelmileg is hat ránk. Ha valakinek egy tévhit érzelmi alapon az indentitása részévé vált, ott észérvekkel nem lehet operálni. Az összeesküvés-elméletek hívői ilyenkor teljes tagadásba mennek át. Abban kell bízni, hogy a fiatal nemzedékek reálisabban látják a világot és a történelmünket. 

Vannak olyan dolgok, melyekre a tudomány nem mindig ad közérthető és mindenkit kielégítő választ, és erre reagálnak az összeesküvés-elméletek, amelyek tűnhetnek logikusnak és rendszeresíthetők. Létezik egy titkos forgatókönyv, amelynek alapján működik az összeesküvők csoportja – ők tehetnek mindenről, legyenek akár szabadkőművesek vagy illuminátusok. 

– Az összeesküvés-elméletek a világot jókra és rosszakra osztják szét, és ebben a világban semmi sem történik véletlenül – hívta fel a figyelmet a tévhitekben hívők gondolkodásmódjára a történész.       

A történelmünk bővelkedik vitás esetekben. Mátyás király 47 évesen fügét evett, és meghalt – nem lehet kizárni a mérgezést, de egy történész csak akkor beszélhet erről, ha van rá bizonyíték. Az igazságos uralkodó mindenesetre nagy propagandista volt, mert sikerült elhitetnie, hogy a lázadók ellen vívott vesztes körmendi csatája második fordulóját megnyerte, holott valójában szó sem volt még egy ütközetről, mondta Katona Csaba. Az is valószínű, hogy Zrínyi Miklóst a vadkan ölte meg, mert a halála előtt erről beszélt a szemtanúknak. A bécsi udvarnál szerették és kitüntették, nem akadt feljegyzés arról, hogy az életére törtek volna.

A pandémia alatt felerősödtek a tévhitek  

Az 1848-49-es magyar szabadságharcot az orosz cár csak azzal a feltétellel segített leverni, hogy a Ferenc Józseffel kötött szerződés titkos záradéka biztosította, hogy Magyarország száz év múlva az oroszok kezére kerül. A trónörökös Rudolf főherceg rájött erre, ezért kellett meggyilkolni és nem öngyilkos lett – állítja egy másik közkeletű elmélet. Az utóbbi időszakban a világjárvány hatására növekedett a hasonló tévhitek száma, a pandémia idején ugyanis különösen nagy szüksége volt az embereknek az áttekinthető világmagyarázatokra. Így merült fel sokakban, hogy a koronavírus nem létezik, illetve ha mégis, akkor egy biológiai fegyver, vagy Bill Gates áll mögötte, és az 5G terjeszti, szedte össze a történész. Az orosz-ukrán háborúban is felbukkannak hasonló híresztelések.