Háború dúl a beleinkben

Dr. Guseo András nem kevesebbet állít, a 21. század legjelentősebb felfedezéseként deklarálja az emésztőrendszerben tenyésző „mikrobiom” tudományos jelentőségét. (Mikrobiom található még többek között az emberi bőrön is, cikkünkben viszont a bélrendszeri mikrobiommal foglalkozunk.) A korábbi dogmatikus gyógyítás helyett, a funkcionális orvoslásban hisz, hitvallása szerint a tüneti kezelés helyett, az okokat kell megszüntetni. A modern ember táplálkozása gyulladáskeltő, minden krónikus baj forrása.

– Na de mi is ez az emésztőszervi mikrobiom?

– A beleinkben megtalálható élőlények összessége, mintegy ezer különböző baktérium család, gombák, vírusok, paraziták kényes egyensúlyi rendszere, amelynek szerepe egészségünk megőrzésében és fenntartásában nélkülözhetetlen. 

A mikrobiom sérülése gyulladást okoz az egészséges szervezetben, kezelés után 67%-al csökkenthető a rák előfordulási esélye. Egy, az USA-ban, 2011-ben végzett kutatás bebizonyította, hogy a halálozások száma és a felírt antibiotikumok növekedése között határozott összefüggés áll fenn.

– Ez nem véletlen – mondja Dr. Guseo András.  – Ugyanis a bélflóra egészsége, az emberi szervezet egészére hatással van, és ebben elsősorban az elfogyasztott táplálék minősége játssza a döntő szerepet. A mikrobiom felelős a táplálék alapköveire bontásáért, vagyis a sejtek számára „fogyasztható” állapotba hozásáért, ezen kívül vitaminokat, enzimeket állít elő, tanítja, támogatja az immunrendszert. Amint valakinél felborul a mikrobiom egyensúlya, akkor kezdődnek a bajok. 

– Mi okozhat zavart a rendszerben? 

– Elsősorban a helytelen táplálkozás, környezetünket szennyező méreganyagok, és természetesen a stressz! A gyermekkorban alkalmazott antibiotikum kúra valóságos szőnyegbombázás a bélflórának, regenerációja szinte lehetetlen. Visszakanyarodva a táplálkozás helyességének fontosságához, például nagyszüleink 4 féle alapanyagból készítették mindennapi betevőjüket, a kenyeret, vízből, lisztből, kovászból és sóból, mai megfelelőjét futószalagon gyártják, és nem ritkán harminchoz közelít a hozzávalók száma, amelyek nyilván nem az egészségmegőrzést célozzák. Táplálék helyett, tápláléknak látszó tárgyakat etetnek velünk. Őseink akár 600 féle különböző növényi forrásból fedezték tápanyagszükségleteiket, ma ez a szám átlagosan 19! Ráadásul fehérjék, zsírok, szénhidrátok mellett, antibiotikumokat, növényvédő szereket, toxikus mérgeket, gyógyszermaradványokat juttatunk az emésztőrendszerbe. Ezzel együtt, alaphelyzetben is elmondható, a standard európai táplálkozási kultúra alkalmatlan a hosszú távú egészségmegőrzésben. 

Hippokratész is jól tudta már, „a halál a belekben lakozik”! 

– A táplálkozás mellett a stressz-faktor, hogyan jelenik meg ebben a rendszerben, és hogyan lehetséges kezelni? 

– Legérthetőbben a következőről van szó: alaphelyzetben a szervezet képes megbirkózni a külső támadásokkal, vírusokkal, fertőzésekkel, így a stresszel is. A mosoly a legjobb ellenszer, egyébként, ha valami túllép az ember ingerküszöbén, negatív elektromágneses rezgés fut végig szervezetében, káros hormonszerű anyagok választódnak ki, citokin és limfokin, ami rombolja az immunsegítő sejteket, a mikrobiomot. Jó tanácsként azt mondanám, kerüljük a stresszes helyzeteket, egyszerűen beszéljük be magunknak, hogy lesz, ami lesz, most nem fogok görcsölni, 2 percnyi félelmet 6 órába telik kiheverni. 

Túl a táplálék minőségén, annak más perspektíváját is szem előtt kell tartani, a modern mezőgazdaság egyre ritkábban használ már szerves trágyát, műanyaggal és egyéb toxikus anyaggal bombázzuk földjeinket. A glifozát (glyphosat) világviszonylatban a legnagyobb mennyiségben alkalmazott gyomírtószer, amely a légkörbe kerülve az esőzések alkalmával bárhol a talajra és így mezőgazdasági területre hullhat. Ennek köszönhetően ma már nem létezik száz százalékos bio-gazdaság. Korábban a DDT-ről (mára már betiltott, roppant veszélyes gyomirtó) bizonyosodott be, hogy a légköri mozgások révén óriási távolságokat képes „utazni”, és akár 2-3000 mérfölddel távolabb rákos elváltozásokat kiváltani, az ivóvízbe kerülése következtében. 

– Autoimmun betegség, ételintolerancia, ételallergia, egyaránt kialakulhat ennek következtében. Bizonyították, hogy valamennyi vizsgálat alá vetett amerikai bor glifozátot tartalmazott, de kimutatták gyermeknek szánt ételekben, vakcinákban is. – mondja a doktor. – A pandémia alatt egyesek megbetegedtek, mások tünet nélkül vészelték át a nehéz időszakokat, meggyőződésem, hogy az ép mikrobiom ebben kulcsszerepet játszik, az egészség tényleg a belekben kezdődik. Magukat egészségesnek mondó pácienseimnél is bebizonyosodott, messze nincs minden rendben. Érdekességképpen például az Alzheimer-kór kezdetei jelei 27 évvel megelőzik a tényleges analizálását, ennek pedig a lassú gyulladásos folyamatok fokozatos elburjánzása az oka. 

Kétségtelen a tömegtermelés, az élelmiszer-túlfogyasztás a mennyiségi növekedéssel egyértelműen a minőség rovására ment. Ugyan az étel beteggé tehet, de meg is gyógyíthat, fogyasszunk minél kevésbé feldolgozott élelmiszereket, részesítsük előnyben a bio-gazdaságok termékeit, és naponta kerüljön a szivárvány minden színéből tányérunkra.