Rengeteg értékes leletet találtak a berzencei vár feltárásakor

Rozsdás lándzsa- és kopjahegy, sarkantyú, ezüst lószerszám – sorakoznak a leletek a kaposvári régészek terepjárójának csomagtartójában. Tavaly kerámiákat, kardokat, szakállas puskákat, egy sárgaréz tüzérségi mérőeszközt, sőt aranypénzeket is találtak. Molnár Istvánhoz, a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum régész-főmuzeológusához ottjártunkkor éppen egy ágyúgolyó töredékét hozták, ami kifordult a földből. Ő azonban két díszes kődarabot tart a legértékesebbnek a legutóbbi leletek közül. 

– Az egyiken az 1489-es évszám szerepel, a vár dél-nyugati sarkánál találtuk faltörmelék között, és sejtjük, hogy az akkori tulajdonos, Forster György építkezhetett arra  – mutatta az ásatás vezetője. –  Még érdekesebb az a XII. századi kőfaragvány, amelyhez hasonló mintájú, díszes oszlopfőt tavaly is találtunk, ez utóbbi azóta a székesfehérvári Királyok és szentek kiállítás anyagában szerepel. Árpád-kori emlékek, valószínűleg a török később építette be ezeket a köveket a berzencei várba.   

A mintegy harminc méter magas Várdombon mélyre kellett ásni ahhoz, hogy az épületek maradványai előkerüljenek. A második szezont kezdték meg az idei nyáron itt a régészek, és még kell pár év a feltárások végéig. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyertek forrást a munkákhoz, és a berzencei önkormányzat biztosította hozzá az önrészt. A tervek szerint a munkák végén rekonstruálják a talált falszakaszokat, hogy megóvják a jövőnek. Ahhoz képest, hogy a munkák előtt a felszínen semmi sem látszott a falakból, már sok falszakaszt feltártak. A korabeli altalaj mélyen húzódik, és sok földet meg kell mozgatni, hogy a legkorábbi, késő középkori rétegeket is tudják érni. Néhol két méter magas falak húzódnak a domb felszíne alatt. Georadaros  felmérésekből sejtik, hogy hol álltak épületek a vár területén, de ezeket a helyeket még nem bolygatták a régészek. Mostanáig a vár délnyugati oldalát ásták végig, ahová tornyot és bástyát is építettek a védői. A régészek több pusztulás nyomait is elkülönítették a földrétegekben, ezeket a felgyújtásokhoz lehet kötni, mert legalább háromszor leégett az erősség.     

Izgalmas története van a berzencei várnak 

A berzencei vár a XV. század közepén tűnik fel a forrásokban. Először a Berzenczei család várkastélyaként, udvarházként említik a krónikák. Az évek alatt fokozatosan építgették és erősítették. A vár fontossága Mohács után nő meg, amikor a török veszély miatt beillesztik a végvári rendszerbe.Jelentősnek számító haderő, majdnem négyszáz katona állomáshelye volt sokáig. 1566-ban Szigetvár elestének hírére a berzencei vár őrsége feladta és felgyújtotta a várat, de a török újjáépítette és megszállta. Kétszer került újra magyar kézre, először a 15 éves háború alatt, majd 1664-ben, amikor Zrínyi Miklós téli hadjárata során felszabadították, de akkorra jelentőségét már elvesztette. A magyarok ismét feladták és felgyújtották, és a mostani ásatások eredménye alapján már nem is építették újjá. Néhány hónappal ezelőtt emléktáblát avattak Zrínyi téli hadjáratának emlékére a Várdomb alján.