Tudást és tartást is kaptak tanáraiktól a diploma mellé

Már a nyolcvan felé tartanak azok, akik ötvenöt éve végeztek Kaposváron, az akkori Felsőfokú Tanítóképző Intézetben. A hatvanegy diplomás pedagógusból tizenöten találkoztak a hétvégén a jogutód MATE Kaposvári Campusának művészeti karán, hogy közösen idézzék fel az együtt töltött éveket, és újra nyomatékosítsák: ha újrakezdhetnék, akkor is a katedrát választanák, hiszen számukra ez a legszebb hivatás. Még akkor is, ha korábban is a nemzet napszámosainak tartották őket, és mai utódaik is szinte éhbérért dolgoznak. 

Az ötévenkénti találkozó állandó főszervezője Riez Ferenc, akitől megtudtuk azt is, hogy 1967-ben, végzésük évében a friss diplomások többsége Somogy, Tolna és Baranya megyében állt munkába. Hallgatótársaik közül néhányan Zalában és Veszprémben kaptak állást, de mindannyian el tudtak helyezkedni. A mostani, immár 11. ünnepi alkalomra szívükben kellemes nosztalgiával érkeztek a résztvevők, akiken igencsak érzékelhető a kor, s ha test öregszik is, a lélek nem. Az iskolában, diákok között töltött évtizedek, a gyerekek felől áradó szeretet egy ideig konzerválta a lelkes tanítókat-tanárokat, akik közül tizenheten már az égi katedrán figyelik az újabb és újabb nemzedékeket. 

A találkozó résztvevői gondolatban újraélték a kaposvári tanéveket, felelevenítették tanáraik arcát-alakját – többek között Ozsváth Ferencét, Bellyei Lászlóét, Gadányi Györgyét, Szirmay Endréét, Sasvári Attiláét, Harday Gusztávnéét –, idézték intelmeiket, s hálát adtak azért, hogy tudást, tartást kaptak tőlük, tisztességre nevelték valamennyiüket. Ma már csak egy oktatójuk él: a 91 esztendős Kovács László. Elmondták: olyan tanáregyéniségek nevelték-oktatták őket egykor az intézetben, akik szinte barátként kezelték hallgatóikat, jóllehet a tanítványok tisztelték őket, s nem éltek vissza bizalmukkal. Riez Ferenc is mindmáig hálás, hogy a tőlük kapott alapokra bátran építkezhetett. A találkozó főszervezője Mikében s Kutason tanított, majd 32 éven át a somogyi oktatásirányítás meghatározó személyisége lett. Tizenöt esztendeig a megyei tanácson, majd tizenhét éven át a megyei önkormányzaton dolgozott felelős vezetőként. S hogy mi a legnagyobb öröme? Az, hogy Isten tartalmas életet szánt neki, és szintén pedagógus feleségével közösen ünnepelhették meg, hogy unokájuk is megszerezte diplomáját az egyetemen. Leánya, veje szintén tanár, így, ha összegyűlik a család, meglehetősen magas az egy négyzetméterre jutó pedagógusok száma a kaposvári Léva utcában...