Nyári frizurát kaptak a Szennai Skanzen birkái

Juhászkampóval fogták meg a birka hátsó lábát, hogy könnyedén ki tudják terelni az ideiglenes akolból. Ezután a nyírást végző szakember elé ültették az állatot, aki egy hatalmas hajnyíró géphez hasonló eszközzel, elkezdte lecsupaszítani a birka gyapját. Napjában többször is, óránként mutatták be a hagyományos birkanyírást az érdeklődőknek, akik közül többen először látták élőben, miként fosztják meg az állatot a bundájától. A nem mindennapi látnivalót sokan telefonnal és fényképezőgéppel örökítették meg.

Egy birkával néhány perc alatt végzett a rutinos „borbély”. A lenyírt gyapjúból bárki vihetett magával haza, a nagy részét azonban a skanzen munkatársai dolgozták fel. Holló Krisztián, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség dél-dunántúli régióvezetője, a birkák egy részének tulajdonosa érdeklődésünkre elmondta, hogy a falumúzeum felkérésére, hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal mutatták be, hogyan kell szakszerűen lenyírni az állatok gyapját. Holló Krisztián arról is beszélt, manapság leginkább a húsáért tartják a birkákat, a gyapjút évek óta alig lehet eladni. A merinói gyapjút még csak-csak megveszik, de a Cigája- és az Ile de France juh kevert gyapja most értéktelen. A szakember hozzátette: Somogyban jelenleg 200-250 juhtartó van, de folyamatosan csökken a számuk, és sokan kis létszámban foglalkoznak az állatokkal.

A skanzenben megkopasztott juhokról egyenként körülbelül három kilogramm gyapjat vágtak le. A friss bundát ezután egy nagy teknőbe rakták, ahol mosószódával alaposan megtisztították. A mosás után már csak mintegy kettő kilogramm felhasználható anyag maradt meg. A gyapjat ezután a szennai fonó asszonyai kézzel, vagy géppel kártolták (kifésülték), majd rokkán és orsón elkezdtek szálat képezni belőle. Pál Lászlóné, a fonó egyik tagja is szinte megállás nélkül dolgozott a skanzenben. Érdeklődésünkre elmondta, miután végzett a szálkészítéssel, összeereszt kettő szálat, hogy erős fonalat kapjon belőle. A fonalból ezután, kötnek, szőnek és horgolnak majd – tette hozzá.

Farkas Gergely, a Szennai Skanzen múzeumpedagógusa elmondta, Szent György napjához több hagyomány és szokás is kapcsolódott, amiből igyekeztek minél többet bemutatni az érdeklődőknek. A gyerekek egyik kedvence egy fából készült játék volt, ami a pásztorolást elevenítette meg.