Az élet az iskola

Mi legyen a gyerek, hova menjen továbbtanulni? Gimnázium vagy szakképzés? Az idén is komoly kihívást jelentett a jó válasz megtalálása. Tagadhatatlan, hogy korszerű tudás nélkül nincs tartalmas élet, mint ahogy az is: szakemberekre mindig szükség van. Akkor is így volt, amikor csak megfigyeléssel, tapasztalatok átadásával lehetett elsajátítani a legfontosabb tudnivalókat. Aztán persze munkavállaló lett az ember fia, s a modern társadalmakban megjelent a munkaerőpiaci igény, vele együtt ennek a kielégítése is. 
Tény, hiába is akarjuk, nem lehet mindenki diplomás! A szakképzési rendszerek és módszerek jöttek-mentek, mire végre belenyugodtunk: nincs örökéletű szakképzési rendszer, s amint kopogtatott az ajtón a tudásalapú társadalom, végérvényessé vált a „mekkmesterség” korszakának a vége is. Kiderült az is, hogy nem lehet olyan rendszert ráerőltetni a társadalomra, amely csak áttételesen szolgálja a gazdaság érdekeit. 
Aki kimarad, lemarad! Tudják ezt a somogyi gazdaság szereplői is. Nem véletlen, hogy az évek múlásával egyre határozottabban léptek fel a szakképzés átalakításáért. A vállalkozások jogos elvárása, hogy az oktatás szinte napra készen feleljen meg az iparágak által támasztott igényeknek. Napjainkra lényegében mindennapi problémává vált a munkaerőhiány, létkérdés a szakképzés népszerűsítése is. A viták sem csitultak, miközben az életkeresetek alakulása azt mutatja: egy jó szakma felér egy diplomával! 
Az, hogy tanulni kell, nem kérdés. A megszerzett tudás viszont gyorsan elavul, 3-4 évente biztosan megújításra szorul. Vannak olyan szakmák is, ahol szinte folyamatos a továbbképzés, olyan gyors a fejlődés. A duális képzést is felértékeli ez a gyors változás, hiszen egy időben kell elméleti és gyakorlati ismereteket szerezni egy felfelé nyitott rendszerben.