Lecsó

Lengyel János

Azt írta az újság, hogy a balatoni vendégek többre vágynak egyszerű pörköltnél és halászlénél. A tó körül a minőségi vendéglátást szorgalmazók pedig ezekre az igényekre reagálva a nagy klasszikusokat is előszeretettel teszik tányérra némi rafinériával. Így készül Németh Tamás mesterszakács átgondolt lecsója is. Aztán robbant a „véleménybomba”!

Az írás még a megjelenése előtt olvasva is melengette a lelkemet, hiszen a legújabbkori Balaton útkereséseiben meghatározó legújabbkori gasztronómia bizony kulcsszerepet játszik. Hatalmas szerencsénkre az elmúlt években előkerült néhány ember, aki úgy gondolta: nem a divatos külföldi, némelykor vitatható minőségű tömegételekkel kéne körbenépszerűsíteni a Balatont, hanem hozzá kellene nyúlni például néhány klasszikushoz. Így került képbe a Németh Tamás-féle lecsó, (és sok más étel,) amelynek szívesen adtunk teret és lehetőséget, hiszen ő az egyike azoknak a valóban mesterszakácsoknak, akik nemcsak beszélnek, hanem tesznek is! Nem egyszer, s nemcsak egy-egy tévésnittben vagy a közösségi oldalakon, hanem a mindennapokban is. Hitünk szerint megújuló, minőségi, innovációra képes balatoni gasztronómia nélkül nincs Egész évben Balaton projekt, azaz az apartmanforradalom nem elég egy versenyképes, élhető új Balatonképhez, mert bekövetkezhet, hogy csak rövid időre leszünk itt sokan, ám valóban minőségi, komplex kínálat híján elkopik a vendég.

Nincs problémám a lángos- és hekkevőkkel, erre is van reális kereslet, de manapság egyre inkább már csak jobb híján. A balatoni lángos a médiamixben nem a minőségével, hanem az árával szokott néhány témahiányos vagy éppen megrendelő-igénykielégítő orgánum lapjaira kerülni. A hekket pedig leginkább az állítólagos olcsósága-szálkátlansága tartja még mindig topon. Miközben a magyar halfilék ízvilága egyedi, elkészítési módja utánozhatatlan, már ha NémethTamások kezébe kerülnek.

Szóval Németh Tamás, a Dining Guide idei toplistáján is szereplő, széles ismertséggel rendelkező mesterszakács éppen a lecsón keresztül mutatta be, hogy kiváló alapanyagokkal, kellő felkészültséggel, alázattal és tapasztalattal számos magyar ételklasszikust lehet egészen magasra emelni. S megfogalmazódott újra az örökigazság is: minél egyszerűbb egy étel, minél kevesebb összetevőből áll, annál könnyebb elrontani…

Szóval köszönjük Németh Tamás és NémethTamások, haladjatok tovább az úton, s ne törődjetek a kommentelők azon részével, akik eme véleményükön kívül nem sokat tettek még ennek a közösségnek az asztalára!

Lecsót sem!