A Balatonnál nincsenek tanúhegyek és a bazalt is felejtős

Erről Árvai Gábor tapolcai földrajztanár, geotúra vezető beszélt, miután a város környékén lévő túraútvonalak egyes tábláin érdekes, az addigi tudásunkkal ellentétes információkkal találkoztunk.

– Teljesen új ismeretekkel rendelkezünk a Balaton-felvidéki vulkanizmus területén, a Bakony-Balaton-felvidék Vulkáni Mezőn, mint ami az iskolai tananyagban régóta szerepel, sajnos a mai napig. Itt, a pontos tudományos megfogalmazás szerint monogenetikus intrakontinentális alkáli vulkanizmusról beszélhetünk freatomagmás működéssel. Ezen a monogenetikus vulkáni mezőn, Tihanytól a Ság-hegyig terjedően körülbelül ötven kitörési pontot ismerünk. Számos helyen találhatunk hazánkban és külföldön is monogenetikus vulkáni mezőt, amelynek fő jellemzője, a relatív kis térfogatú vulkánok, az egyszeri, gyors működés, ami persze több fázisban is történhet. Mint Badacsony vagy a Szent György-hegy esetében, amelyeknél három szakaszból állt a folyamat. Hogy mikor és hol törnek fel ezek a köpeny-könnyezések, azt előre nem lehet kiszámítani, ugyanis voltak a működésben millió éves szünetek is. Mindegyik vulkánunk keletkezési időpontja más. Megjegyzem, dr. Németh Károly, a wellingtoni egyetem geológia professzora, aki többek között a hawaii vulkánokat is kutatja, egyértelműen bizonyítja, hogy vannak rokoni vonások a Csendes-óceáni és a Balaton-felvidéki vulkánok között a működési mechanizmusban. Amikor ezek a vulkánok működtek, a tévesen Pannon-tengernek nevezett Pannon-beltó már rég, mintegy 8,5 millió éve visszavonult ebből a térségből, így szárazföldi környezetről beszélhetünk. Hangsúlyozottan nem tengeri alatti vulkáni működés volt itt és nem is tengeri környezet adta az ősföldrajzi helyzetet. Az első vulkáni működések a mai Tihanyi-félsziget területén voltak, persze akkor még Balaton nem volt, így Tihanyi-félsziget sem, nagyjából 7,8 millió éve – sorolta a tanár.

Mint mondta, alattunk az átlagnál vékonyabb, 35 kilométernyi földkéreg húzódik, benne különböző víztestek találhatók. A 35 kilométernyi földkéreg hatalmas nyomást gyakorol a magmára, ami egy konkrét külső hatásra megindul fölfelé. A forró magma és a jéghideg víz találkozása óriási gőzfejlődést okoz a mélyebb rétegekben, ami aztán robbanásszerű kitöréshez vezet. Ezek freatomagmás kitörések (hidrovulkáni kitörések), amikor a felszínre törekvő magma nagy mennyiségű vízzel találkozik, keveredik és a keletkező vízgőz okoz robbanásos kitörést. Ezekre a hidrovulkánokra az egyszeri kitörés jellemző, melynek során a robbanásszerűen kiszabaduló gázok a földkéreg repedései mentén vulkáni csatornákat hoznak létre. A kitöréskor felszínre hozott kőzettörmeléket a kráter nyílása körül alacsony kúp formájában halmozzák fel. Az egyszeri gőz-gáz kitörés széles, de sekély vulkáni krátert alakít ki, amit általában a felaprózott és kidobott kőzetanyag gyűrűje vesz körül. A gyűrűs formájú alakzat ekkor alakul ki, majd a folyamat második részében tör felszínre a magma, ami létrehozza az úgynevezett lávatavakat. Badacsony és a Szent György-hegy esetében volt egy harmadik fázis is, amikor már jóval kisebb volt az anyagszolgáltatás, de gázokban gazdag az anyag és a felszabaduló nagy mennyiségű gáz közreműködésével láva szökőkutak kezdenek működni, mint amilyenek Hawaii-ban is vannak. Nem véletlen, hogy dr. Németh Károly hawaii típusú vulkáni működési fázisról is ír egyes Balaton-felvidéki hegyek esetében, de Stromboli-típusú fázisok is voltak, ahogy salakkúpjaink és parazita kürtős vulkánunk is (Hajagos). A geotúra vezető azt külön kiemelte, hogy a láva nem mindegyik vulkán esetében érte el a felszínt. Példaként a Gulácsot, Tótit és Hegyesdet említette, amelyek csupán kürtőkitöltések, s mivel lávának semmi nyoma nincs, ami elérte volna a felszínt, így a tanúhegy kifejezés is erősen megkérdőjelezhető.

– A Badacsony típusú hegyeknél pedig az idővel van probléma, hiszen a Pannon-beltó 8,5 millió éve vonult vissza, míg a Badacsony 3,5 millió éves, azaz 5 millió év lepusztulási időszakot nem tudunk hova tenni. Azaz, nem tanúskodhat a valamikori Pannon-beltó eredeti felszíni magasságáról semmiképpen. Nem véletlenül változtatta meg az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet a táj nevét Tapolcai-medence és tanúhegyeiről, Badacsony- Gulács csoportra. Az eredeti vulkáni felépítmények nem így néztek ki tehát, ezek a vulkánok már jelentősen roncsolódtak és folyamatosan pusztulnak napjainkban is a külső erők hatására – hangsúlyozta Árvai Gábor.

A másik nagy kérdés a bazalt, ami mélyen beleivódott a köztudatba, bizonyos megközelítésben még a badacsonyi szőlőkhöz, borokhoz is társítják. A lényeg az, hogy kémiailag színtiszta bazalt (ami valóban bazalt) kizárólag óceáni hátságon tud kialakulni, ami azt jelenti, hogy Európában csak Izlandon vagy a Feröer-szigeteken található ez a kőzet az adott kémiai összetételben. A geokémia a vulkáni kőzeteket alkotórészei alapján vizsgálja, s eszerint a mi itteni kőzetünk eltér a bazalttól, pontosabb, ha bazaltos, vagy alkáli bazaltos kőzetről beszélünk. Ráadásul az itteni hegyek kőzetei egymásétól is különböznek. Jelentős mennyiségű a bazanit, de van például trachit és tefrit, bazalt viszont gyakorlatilag nagyon kevés van.

Fotó: vargafotó

– Ha röviden összegezni kellene ezt a témát, akkor azt lehet mondani, hogy Balatonnál nincsenek tanúhegyek a szó Lóczy Lajos által kreált értelmében, és a bazalt sincs. Tudom, hogy nehéz a megszokott kifejezésektől, az iskolában szerzett tudástól eltérni, megválni, de el kell fogadni a tudomány fejlődését és az abból eredő új tudást. Ezért is fontos számomra, hogy a túravezetéseim során is ismertessem ezeket az új tudományos eredményeket az érdeklődőknek, akik bizony sokszor rácsodálkozva hallgatják ezeket új információkat. A geológia, geokémia, paleontológia hatalmas mennyiségben bocsájta ki az új tudományos ismereteket, én igyekszem nyomon követni őket, és terjeszteni ezeket. Elhiszem, hogy főként az itt élő embereknek nehéz befogadniuk az új tudományos eredményeket, de remélem, hogy idővel ebben is lesz változás – tette hozzá végül.

Forrás: veol.hu

forrás: likebalaton.hu