Fotózzák a poszméheket a nemzeti parkban

Sajnos mind az őshonos, mind a kezelt méhpopulációk csökkenése egyre jobban fenyegeti e növények és a haszonnövények fennmaradását. A kutatások kimutatták, hogy a tenyésztett mézelő méhekre, mint egyetlen beporzó fajra támaszkodni, hiszen számos növény esetében a sikeres beporzás egyértelműen növekszik a vadméhek tevékenységének következtében. 

Hazánkban 29 poszméh faj él

Ez arra utal, hogy a vadméhek kompenzálhatják a mézelő méhek folyamatos veszteségét, de a mézelő méhek nem helyettesíthetik a vadméhek szerepét. A poszméhek állománya a beporzó rovarokon belül vizsgálva is, egyes régiókban kritikus csökkenést mutat. Ezen csökkenés egyik legfontosabb oka az intenzív vegyszerek, rovarölő és gombaölő szerek jelentős használata.  Hazánkban 29 poszméh faj él, több mint a fele ritkának számít. Sok faj elterjedéséről, állománynagyságáról szinte alig van információnk. Egy terület fajösszetétele hűen tükrözi az élőhely ökológiai állapotát, aminek ismerete fontos lehet például  a természetvédelmi kezelések tervezése során is. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ezért működteti a Poszméh Monitoring Programot (PMP). A monitoring adatgyűjtés a méheknek az élőhelyükön történő lefényképezését jelenti. Az elkészített kép az adatbázisába kerül, és az így kapott információk hozzásegítenek az élőhelyük valamint az egyes fajok védelméhez.