Princzinger Péter: A Balaton régiót egységes turisztikai márkaként kell kezelni

 A turizmus.com portálnak adott interjút Princzinger Péter, aki azt is elmondta, hogy milyen konkrét feladatokat jelent a szakmai támogatássa.

Szerinte nagyobb részben képzéseket, tréningeket, szemléletformáló programokat, konferenciákat, valamint piackutatásokat, adatelemzéseket és az elemzések visszacsatolását jelenti, amit aztán megvitatunk a helyi szereplőkkel. Kisebb részben pedig marketingaktivitások, kommunikáció és természetesen a négy évszakos Balaton promotálása tartoznak ide, hiszen fontos üzenet, hogy a Balaton nem csak a nyári szezonban izgalmas turisztikai desztináció.

A VisitBalaton365 teljesen új szervezet?

P. P.: Annyiban nem, hogy a 2019 és 2023 közt még projektszervezetként működő BalatonBike365 Nonprofit Kft.-t neveztük át, amely egy európai uniós fejlesztés során kovácsolódott össze, és tett szert azokra a szervezeti képességekre, amelyek a desztinációmenedzsment munkához is szükségesek. Eddig elsősorban kerékpáros turisztikai szervezetként működtünk, nagyjából egy évvel ezelőtt pedig általános balatoni desztinációmenedzsment feladatokat is felvállaltunk. Az északi és déli part, a keleti és nyugati medence nem feltétlenül egybecsengő érdekeit figyelembe véve mennyire lehet a térséget egységében kezelni?

Princzinger Péter szerint nem lehet máshogy. Amikor arról beszélünk, hogy turisztikai ajánlatként az emberek mit tudnak értelmezni, milyen kommunikáció lehet hatékony, akkor az a tapasztalat, hogy nagyobb régiók, térségek, amelyek természetföldrajzi és kulturális értelemben egységet alkotnak, könnyebben értékesíthetők egy márkanéven.

Meg szoktam kérdezni különböző programok résztvevőitől, ki tud kettőnél több városnevet említeni például a Garda-tó partján. Nemigen jön válasz, pedig 24 település található ott. Azt a nevet – mint földrajzi egységet és mint turisztikai brandet – viszont, hogy Garda-tó, mindenki ismeri. Tehát nem Balatonföldvár, Balatonfüred vagy éppen Szigliget a turisztikai termék, hanem a Balaton. Az a feladatunk, hogy a Balatont egységében mutassuk meg és értékesítsük, aztán ha a vendég már itt van, onnan kezdve a helyi szereplők szolgálják ki.

Hogyan lehet összehangolni a számos turisztikai szereplő márkázási törekvéseit?

P. P.: Az új országmárkához illeszkednek az új térségi márkák, azokhoz pedig majd a mikrotérsegek és a települések márkastratégiái. Ezek hierarchiát alkotnak az ún. márka-piramisban. Ugyanúgy, ahogy például az alacsonyabb szintű jogszabály sem lehet ellentétes a magasabb szintűvel, vagy miként az alacsonyabb szintű stratégiai dokumentum sem lehet ellentétes a magasabb szintű stratégiai tervdokumentummal, a térségi márkastratégia sem lehet ellentétes az országmarkával, és a települési márkastratégiák sem lehetnek ellentétesek a térségi desztinációs márkastratégiával. Most a Balaton pozicionálásának az ideje van. Ehhez számítunk a balatoni szakmai szervezetek és a települések együttműködésére egyaránt.

Egyszerűnek hangzik, de sokféle szempontot kell figyelembe venni. Milyen tervük van erre?

P. P.: Nem kell semmi újat kitalálni, mert a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia egyértelműen kijelöli az irányt. A Balatonnak van desztinációfejlesztési stratégája, márkastratégája, azt kell megvalósítani. Az első lépés, amit már meg is tettünk, hogy felállítunk egy egyeztető, koordináló testületet, egy állandó balatoni turisztikai kerekasztalt, ami megteremti a lehetőségét a központi és a helyi szint közti kommunikációnak, egyeztetésnek, információáramlásnak, tevékenységeink összehangolásának.

Havi rendszerességgel ülünk össze, majd a Magyar Turisztikai Ügynökséggel kötött megállapodás alapján rendszeresen értékelnünk kell a Balaton turisztikai forgalmát – erre reflektáló képzéseket, konferenciákat szervezünk, és biztosítunk bizonyos médiamegjelenést is. Ez a munka egyébként már zajlik, most „csak” formalizáljuk. Eddig is folytattunk online és offline kampányokat a belföldi kereslet ösztönzése céljából, megjelentünk különböző turisztikai vásárokon, promotáltuk a négy évszakos Balatont, és számos tókörnyéki eseményt támogattunk. Ez ezután is így lesz.

Hogyan lehet létrehozni egy egységes Balaton márkát?

P. P.: A régió egyik erőssége, hogy természetföldrajzi és közlekedési szempontból egységes rendszert alkot. A másik erősség pedig, hogy Magyarország más desztinációihoz képest itt páratlanul gazdag a turisztikai kínálat. A Balaton márka megfogalmazása így hangzik: A Balaton egész évben változatos élményeket, izgalmas kikapcsolódást, színes programokat kínáló trendi desztináció, elsődlegesen aktív-, bor-, gasztro-, kulturális- és egészségturisztikai termékalappal. Ezt kell megmutatni a meglehetősen heterogén célcsoportoknak, hiszen a tó ugyanúgy a gyermekes családoké, mint az egyelőre még gyermektelen pároké, a szingliké, a középgenerációké, az idősebbeké, a többgenerációs családoké. A térségben mindenki megtalálja az ízlésének, igényeinek megfelelő kikapcsolódást és értékeket. Ma már nem telik el úgy az 52 hétből egy sem, hogy ne lenne a térségében 6-8 színvonalas rendezvény.

Ez új lendületet adhat a helyi vállalkozóknak, szolgáltatóknak. Az eddigiek alapján mi látható, hisznek benne?

P. P.: Már sokan meg is tapasztalhatták, hisz a balatoni vállalkozóknak csupán egy része az, aki csak a nyári szezonra koncentrál. Egyre többen törekednek az egész éves üzemelésre. A titok abban van, hogy nem szabad azt várni a Balatontól tavasszal, ősszel és télen, amit nyáron nyújt. Értelmetlen szezon „hosszabbításról” beszélni, hiszen ahhoz a nyarat kéne meghosszabbítani, ami képtelenség. Ehelyett önálló tavaszi, őszi, téli szezonokról lehet beszélni, amikor a tó és a környék teljesen más arcát mutatja, amikor más programok vannak, más szolgáltatások érhetők el, mint nyáron.A nyári szezon lecsengését követően ősszel új, izgalmas időszak kezdődik: kiválóan lehet túrázni, kerékpározni, vitorlázni, elindulnak a bor- és gasztronómiai események, szüreti mulatságok, ezek sora a Márton-napon át elvezet a karácsonyi vásárokig, a jégpályákig, és rengeteg szabadidősport esemény is van ebben az időszakban. De ugyanezt lehet elmondani a tavaszi szezonról is.

A lényeg, hogy a mindenki által ismert 2-3 nyári hónapon túl is van még 9-10 értékes hónap, amikor ugyanazok a szálláshely- és vendéglátó kapacitások rendelkezésre állnak, amelyek nyáron is itt vannak. Végeztünk egy kutatást, amiből például az derült ki, hogy míg a szabadidős tevékenységek között országosan a gyalogtúrázás áll az első helyen a magyar lakosság körében, a Balatonnál csak a második, a kerékpározás mögött. Ez azt jelenti, hogy a Balaton menő, a bringázás menő, a balatoni bringázás pedig nagyon menő.

Ha már a Balaton egységéről beszélünk, mi most éppen a Balatoni Turizmus Szövetség által szervezett Balaton Fagyija versenyen beszélgetünk, amely egyértelműen brandet erősítő esemény, hiszen az egész régiót megszólítja.

P. P.: Érdemes végiggondolni, melyek azok a turisztikai termékek vagy ajánlatok, amelyek a négy évszakos Balaton üzenetének terjesztésére alkalmasak, az egész Balatonról akarnak mondani valamit. Ilyen lehet a vitorlázás, a hajózás, a kerékpározás, de ilyen a BalatonBor, hisz a Balatoni Kör gondozásában van már ilyenünk is. A Balaton Fagyija egyértelműen ezt a sort erősíti, hiszen helyi alapanyagokból készülő, itteni stílusú, hangulatú vagy valamilyen módon a Balatont kifejező kreációk versenye, és persze egy újabb kiváló apropó arra, hogy promotáljuk a Balatont.