Félezer dallal bárhol színpadképesek

Bár a sportcsarnokban nemrég lezajlott eseményen a gyönyörű katonanótáival a dalárda nagy közönségsikert aratott, az igazán bensőséges ünneplésre szűkebb körben került sor. 
– Rendkívül sokat jelent számunkra az énekkar, amely a hasonló érdeklődésű, nótakedvelő férfiakat összefogva igazi közösséget teremtett. Szeretünk egymás társaságában lenni, nem mellesleg hasznosan töltjük a szabadidőnket is. Ennyi év távlatából a rendfokozati, beosztási és egyéb különbségek is eltűntek, a sok-sok közös élmény, az előadások és az azokra történő felkészülés során még jobban megismertük egymást és a családjainkat, emellett barátságok is szövődtek. Csak azt fájlaljuk, hogy az alapítóink közül négyen már végleg eltávoztak közülünk – mondta többiek nevében is Kőrösi András, a csapat mindenese. 

A szervező arról is beszélt, hogy a tizenkét fővel alakult társaság fő profilja mindvégig a dalkultúra ápolása, a katonadalok összegyűjtése, rendszerezése és népszerűsítése volt. Korábban más nemzetek katonadalaiból is készítettek összeállítást, amelyet az adott ország nyelvén adtak elő, emellett énekelnek betyárdalokat, melódiákat, kuplékat, operettbetéteket és népdalokat is, míg legutóbb a kultúra napján Petőfi megzenésített költeményeivel léptek fel. A szép versek bemutatása amúgy sem áll messze tőlük, minden év vége felé ünnepi műsor keretében, egy-egy alkalomhoz illőt is beépítettek az adventi, karácsonyi dalok közé, amelyekkel más települések templomaiban is felléptek. Magenheimné Tóth Ildikó karvezető szerint az összetartás és a remek közösségi szellem a csapat sikereinek záloga, a széles repertoárjuk – ma ötszáz dalt tudnak előadni színpadképesen – még a nehezebb helyzetekből is kihúzta őket. Ez utóbbival kapcsolatban Kőrösi András egy történetet is megosztott. 

– Az új dalainkat minden évben a Zalaapáti Katonadal Fesztiválon mutattuk be. Egyik alkalommal szintén felkészültünk az új összeállításunkkal. Mivel mindig mi voltunk az utolsó előtti fellépők, feltűnt, hogy az együttesek csak vidám, gyors ütemű dalokat adnak elő. A vezetőnk emiatt úgy döntött, hogy nem az előre betanult nótákat énekeljük, hanem a többiekéhez hasonló dalcsokrot állítunk össze. Bár rövid időnk volt felkészülni, a sikeres előadásunkat a közönség vastapssal jutalmazta.