Kaposvárról kerülnek ki a leendő képzőművészek

Egy portrén dolgoztak a vizuális ábrázolás elsőéves hallgatók a napokban a Rippl-Rónai Intézet egyik tantermében. A fiatalok némán rajzoltak, csak a papír és rajta a ceruza sercegését hallhattuk. Mindannyian az álmaikat követve kötöttek ki Kaposváron, így Molnár Léna is.
– A művészet kiskorom óta az életem fontos része volt, és mivel szerettem volna fejleszteni magamat, keresgéltem és megtaláltam ezt a kaposvári képzést – mondta. – Nagyon örülök, hogy ide jöttem tanulni, mert itt nemcsak a képzés minősége nagyon jó, de olyan, mintha egy második családot kaptam volna, tette hozzá a szigetszentmiklósi fiatal, akinek Kaposvár is a szíve csücske lett, így jó döntésnek bizonyult messzire utazni a diplomáért. 

A Rippl-Rónai Intézet néhány éve újította meg beiskolázási stratégiáját, és mentorprogram keretében szakmai segítséget nyújt a legtehetségesebb középiskolás fiataloknak. A képzőművészeti pályázaton keresztül pedig meg lehet szólítani a fiatalokat, együtt lehet velük gondolkodni.
– A kaposvári művészeti képzés elsősorban nem somogyi képzés, hanem Vácról, Pécsről, Békéscsabáról vagy az Észak-Dunántúlról jönnek hallgatóink. Most rengeteg fajta felületen lehet kommunikálni a hallgatókkal, de nincs olyan, amin keresztül mindenkit el lehet érni. Tehát nagyon meg kell válogatnunk, hogyan közelítünk a hallgatóinkhoz, de azt hiszem, nekünk ez a szemlélet bevált – mondta Hatos Pál intézetigazgató. Hozzátette: meglátása szerint a hallgatók és a felsőoktatási intézmények viszonya jelentősen megváltozott az elmúlt másfél évtizedben.

– A jelszó a személyesség, hogy ebben a világban, ahol a mesterséges intelligencia mindent elintéz, a gépek a felhasználókat passzivitásra kényszerítik, a diák érezze azt, hogy szerepe van, és ő maga dönthet arról, hogyan tudja megvalósítani az álmait. Ebben mi partnerek szeretnénk lenni – tette hozzá az intézetigazgató.