Nem baj, ha ordít a kamasz szobájában a zene

A zene minden életkorban mást jelent, míg fiatalabb korban az identitás fejlődésének egyik eszköze, addig felnőttként a magasabb szintű lelki működés építőköve. Október 1-én ünnepeltük a zene világnapját.
– A zene korai életszakaszban történő hallgatása pozitívan hathat az idegrendszer fejlődésére, a tudományos szakirodalom már a magzati korban hallgatott zenét is fontosnak tartja – mondta Szigeti Mónika, a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója. – A kognitív fejlődésre hat az a komplex ingerhalmaz, amit a zene szolgáltat. Másrészt a zene megnyugtató kapaszkodót adhat a születés után a csecsemőnek, mely tulajdonképpen visszaringatja a magzati kor nyugalmába. Persze a későbbi időszakban, óvodáskorban is rendkívül hasznos a gyerekek életében a zene, aktiválja többek között a matematikai gondolkodáshoz szükséges agyféltekét, a ritmus, a dallam és a dalszövegek megismerése, ismételgetése segíti a beszédfejlődést. Ebben az életkorban is fontos a zene nyugtató hatása, különösen az esti zenehallgatás, a kedvelt dalok olyan ismétlődő ingereket jelentenek a gyerekek számára, ami biztonságot nyújt, segít az elalvásban. Ez pedig a szülőknek is nagy segítség. Hasonlóan kedvező szempontokat sorakoztathatunk fel a hangszeres zenetanulás mellett, ami az idegrendszer és az agy mellett az érzelmi fejlődés, az érzelmi támasznyújtás egyik sarokköve. A hangszeres játék remek eszköz a feszültség kezelésére és szabályozására, másrészt az érzelmek nem szavakkal történő megjelenítését segíti. Kamaszkorban a zene a személyiség- és az identitásfejlődés szerves része, a zenei stílusok keresése az identitás kialakításának egyik lépcsője. Akkor sincs baj, ha a fiatal keményebb hangvételű zenét hallgat, hiszen az segít az indulatok mások és önmaga számára kárt nem okozó formában történő megélésére, a lélekben zajló érzelmi hullámvasút kezelésére. Szülőként is biztatom a családokat, hogy fogadják el a kamaszkori hangos, akár zavaró zenehallgatást, mert ezzel csak segítünk a gyermeknek, akiknek nagy szükségük lehet erre. Egy keményebb rockzene, vagy hasonló műfaj az agresszió, a harag és a félelmek szimbolikus megjelenítésének eszköze lehet, aminek helye és ideje is van kamaszkorban. Amíg pedig nem okoz kárt másnak, kezelje bátran a feszültséget az efféle erőteljesebb hangvételű zenehallgatással.
Szigeti Mónika hozzátette: a későbbi életkorban, fiatal felnőttként, egyetemistaként szerves része a zene a mindennapoknak. Ettől az életkortól már igazán széleskörű a zenehallgatás mögött rejlő motiváció: sokaknál az esztétikai élménykeresés funkcióját tölti be, vagy az önmegvalósítás, a magasabb lélektani működés egyik kapcsolódási pontjává válik. Ezen kívül a stresszel teli hétköznapokból fakadó szorongáskezelés jó alternatívája. Gyeszát Zs.