2 órája
Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása: a 4 legfontosabb tudnivaló a pénzügyi szakértőtől
Nemrégiben érkezett a kormányzati bejelentés: lakhatási célra is fel lehet majd használni az önkéntes pénztári megtakarítások egy részét vagy egészét 2025-ben, ráadásul mindezt adómentesen. A szakértői várakozások szerint óriási érdeklődés övezheti a lehetőséget, hiszen a legfrissebb MNB adatok szerint mintegy 2 100 milliárd forintnyi megtakarítás volt csak az idei első negyedévig az önkéntes pénztári számlákon. A Credipass, a Duna House hitelközvetítőjének szakértői utánajártak, hogy mit érdemes tudni a javaslati terv kapcsán: kiknek, pontosan mire és hogyan használható fel az összeg, valamint hol lehet szükségük segítségre az ügyfeleknek? Melyek a leggyakrabban felmerülő kérdések a témában?
A program még csak javaslati szintig jutott ugyan, de már társadalmi vitára bocsátotta a kormány a tervezetet, amelynek értelmében az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat adómentesen lehet majd kizárólag lakhatási célra felhasználni 2025-ben. További részlet, hogy a legfeljebb a 2024. szeptember 30-ai egyenleghez lehet majd ilyen módon hozzáférni, maximum három kifizetéssel. Ez azért is lehet kivételes lehetőség, hiszen ezeket a megtakarításokat eddig csak 10 év letelte után lehetett feltörni, és csak abban az esetben, ha a pénztártag a 10 év letelte előtt vonult nyugdíjba (és ekkor is 15%-os szja-t kellett fizetni a tőkére). Tehát teljesen adómentesen csakis 10 év után és nyugdíjba vonulás esetén lehetett hozzáférni ezekhez az összegekhez.
A mostani lehetőség kapcsán a Credipass az alábbi gyakran ismételt kérdésekre adott választ:
- Mikor, milyen feltétellel lehet, és kötelező-e felhasználni, feltörni a megtakarítást?
- Nem kötelező, a megtakarítások lakáscélú felhasználása opcionális lehetőség, azaz arról az érintett saját belátása szerint, szabad választása alapján dönthet. Azonban, aki így dönt, annak 2025-ben, ebben az egy éves időtartamban, van lehetősége a lakáscélú felhasználásra teljesen adómentesen.
- Mit jelenthet pontosan a lakáscélú felhasználás?
- A javaslat a hitelintézeti törvényben meghatározottak alapján az alábbiakat tekinti lakáscélnak:
- meglévő lakáshitel elő- vagy végtörlesztésére (azonban ezt még pontosan nem definiálta a tervezet)
- hitellel történő lakásvásárlás esetén az önerő növelésére
- lakás korszerűsítésének, felújításának támogatására (építés, bővítés, korszerűsítés, felújítás – itt is pontosítás várható)
- Csak saját tulajdonú ingatlanra lehet felhasználni az összeget?
- A tervezet szerint feltétel, hogy az ingatlan a pénztártag, vagy házastársa, vagy gyermeke legalább részleges tulajdonában álljon, illetve a hitelszerződés ilyen ingatlan megszerzését célozza. Hogy életvitelszerűen ott kell-e élni a kérdéses ingatlanban, arról egyelőre nincs információ.
- Csak az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást lehet feltörni vagy más nyugdíj- ill. egészségpénztári megtakarítás is felhasználható lesz?
A jelenlegi információk szerint, egyéb nyugdíjcélú megtakarításokat (pl. nyugdíjbiztosítás, nyesz) nem lehet majd lakáscélra fordítani, kizárólag az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött összegeket. (De például azt is érdemes tudni, hogy az egészségpénztári megtakarítások esetében is van lehetőség arra, hogy önsegélyező jelleggel azt lakáshitel törlesztésére fordítsuk. Ennek kapcsán szintén javasolt pénzügyi szakértővel egyeztetni.)
Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője elmondta a téma kapcsán: legyen szó előtörlesztéséről, vagy egy új vásárláshoz önerőként való felhasználásról, mindenképp érdemes lesz pénzügyi szakértő tanácsát kérni. Hiszen például nem mindegy, hogy a meglévő hitelbe való beforgatás esetén hogyan is történik az előtörlesztés – a törlesztőrészlet csökkenése nyomán felszabaduló összeget mire használja fel az ügyfél (további megtakarítás, pl. lakástakarék, vagy lakásbiztosítás). Illetve pl. önerőként való felhasználáskor hány %-os önerőre jogosult az ügyfél és az sem mindegy, milyen településen szeretne vásárolni, az egyéb, ingatlant érintő további kérdésekről nem is beszélve.
A szakértő azt is hozzátette: „Átlagosan ma 1,5 -3 millió Ft közötti összegű megtakarítás juthat egy-egy pénztári tagra, (friss adatok szerint jelenleg 1 100 000 pénztártagot számlálunk Magyarországon, akiknek összesen 2100 milliárd Ft körüli megtakarításuk van, azonban ebből sok a szinte nulla vagyonnal rendelkező, nem fizető tag is). Ezt a nagyságrendű összeget nagy eséllyel forgathatják majd be az ügyfelek meglévő ingatlanuk korszerűsítési, felújítási munkáiba, vagy meglévő hitelük törlesztésébe, hiszen ez nagy segítséget jelenthet a havi anyagi terhek csökkentésében, illetve a meglévő ingatlan állapotának javításában, hosszútávú fenntartásában. Azonban ez az összeg egy profi pénzügyi szakember segítségével, akár önerőként, hitelfelvétel mellett, egy új ingatlan vásárlásához is hozzásegítheti a pénztári tagokat, hiszen sok szülő, nagyszülő a gyermekének az életkezdését, lakáscélját szeretné majd segíteni– érdemes körüljárni a lehetőségeket, hogy hogyan, és mibe is érdemes okosan befektetni, felhasználni ezeket a felszabaduló összegeket.” – mondta el Fülöp Krisztián.
