Óriási lehetőségek a Nyugat-Balkánon: somogyi cégek segíthetik Bosznia uniós csatlakozását

– A jó gazdasági együttműködés első lépése a találkozás – mondta az országgyűlési képviselő, aki azt is hozzátette: a Nyugat-Balkán az Európai Unió számára hatalmas lehetőség, ezért éppen itt az ideje a csatlakozási folyamat felgyorsításának. Az első lépéseket megtettük: somogyi és Tolna vármegyei vállalkozások vezetőivel Jajcán jártunk, hogy találkozzunk ottani cégek tulajdonosaival, vezetőivel.

A szándék kölcsönös. Bosznia-Hercegovina számos területen látványos fejlődést produkált az elmúlt időszakban. A boszniai háborút követően az 1995-ös daytoni békével megteremtődtek a garanciát jelentő jogi keretek is.

A jajcai Metaling Kft. például 2006-ban alakult, s elsősorban acélszerkezetek gyártásával és szerelésével foglalkozik. Szakképzett munkatársaik felkészültségét, tevékenységét tucatnyi uniós országban ismerik. Zágrábi leányvállalattal is rendelkeznek. A 150 munkatárs részt vett már erőműfejlesztésben, ott voltak a koppenhágai metró beruházásban, hidakat is építenek, ebből tavaly kettő is készült Horvátországban. A tulajdonosok Olaszországban alapozták meg cégüket, s tértek haza. 

A Thermoflux Kft. fűtőberendezéseket gyárt és fejleszt, jó mintája a modernkori gazdaságfejlesztésnek. A mintegy 300 dolgozó munkával való ellátása komoly felelősséget jelent. A kazánok, kandallók, hőcserélők piaca folyamatos fejlesztést, innovációt követel.

Szabó Krisztián, a kaposvári Szabó Fogaskerék Kft. vezetője arról beszélt: sok érdekes tapasztalattal gazdagodtak, körvonalazódtak együttműködési, partnerségi lehetőségek, például nekik is szükségük lenne hőkezelő berendezésekre.

Szabó Sándor, a szekszárdi Ferropatent Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta: kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, de a Nyugat-Balkánnal való gazdasági együttműködés kulcskérdés és izgalmas lehetőség az Európai Unió vállalkozásainak számára is. – A személyes kapcsolat az üzlet sója tette hozzá, s ebben ezer kilométernyi autózás sem lehet akadály – tett hozzá.

A magyarok és Jajca

Az Orbász-menti város a 13. században lett a bánság székhelye. Várát 1434-ben Tallóci Matkó foglalta el Zsigmond részére, de még 1449 előtt visszakerült István Tamás bosnyák király birtokába. 1463-ban a török elfoglalta a várat, amit Mátyás király december 25-én visszafoglalt.

A település 1464-től 1527-es elestéig Jajcai bánság néven Magyarország része. 1464-ben megint ostromolta a török, de Mátyás felmentette. 1501-ben és 1502-ben ismét a török akarták elfoglalni, de Corvin János, 1516-ban Zrínyi Miklós, 1524-ben, utoljára Frangepán Kristóf mentette fel. Jajce 1878 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, ezután a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1943. november 29-én az itt tanácskozó Antifasiszta Tanács határozta el a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság megalapítását. 1992-ben a boszniai háború során a szerb csapatok elfoglalták. 1995-ben a boszniai horvát erők foglalták vissza. Az 1995-ös daytoni békével a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság helyére lépő Bosznia-Hercegovina nagyobbik szövetségi egységének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak („bosnyák-horvát föderáció”) lett a része.