A kócsagok megmentőjéről írt ükunokája könyvet

A világ első nemzeti parkja, az amerikai Yellowstone megalapításáról 1872. március 1-jén az elnök aláírta a kongresszusi határozatot. Ugyanezen a napon megszületett a Somogy megyei Kilitiben Gulyás József. A sors hidat épített a két esemény közé. Az amerikai nemzeti parkot 1916-tól természetvédelmi őrök, rangerek őrizték a vadorzóktól, és 1922-ben Gulyás Józsefet nevezték kis az első magyar természetvédelmi őrnek. A rangereknek Amerikában nagy a kultuszuk, díjakat neveznek el róluk, rajzfilmek hősei, magyarázta Vass Krisztián, aki szeretné elérni, hogy az ükapja, az első magyar ranger, nálunk is hasonló ismertséget kapna. Gulyás József 1922-es szolgálatba lépése egyben a hazai természetőrzés és védelem kezdetének is tekinthető.
– Az ükapámat száz esztendeje a Madártani Intézet vezetése bízta meg a kis-balatoni kócsagok védelmével, de erről legfeljebb az egyetemi könyvekben emlékeznek meg, az életéről, ezzel együtt a hazai természeti kincsek mentésének kezdeteiről még senki nem írt – magyarázza Vass Krisztián. – Tavaly volt száz esztendeje, hogy a holland ornitológusok pénzt gyűjtöttek a riasztóan megfogyatkozott kis-balatoni kócsagállomány megmentésére, így tudta alkalmazni ükapámat a Madártani Intézet vezetése. Aztán felbuzdultak a magyarok is, itt is megindult a gyűjtés, az első adakozó Horthy Miklós kormányzó volt ezer pengővel. 

– És miközben pénzt adtak a nagykócsag megmentéséért, sok, talán még több pénzt költöttek -e madár pusztításra, hiszen a kócsagtoll kalapdíszként értékes trófeának számított. 
– A kócsagot valóban elsősorban a hosszú dísztolláért vadászták, de virtusnak számított a fészkek kifosztása, a kócsagtojás megszerzése is, mivel a rendkívül óvatos madár magasra, eldugott helyekre fészkelt. A kócsag nálunk költ, Olaszországban, Görögországban telel, és a vadászok itt is ritkították az állományát. Serák Károly, a budapesti állatkert egykori igazgatója pedig csereanyagként kezelte, vagyis Magyarországról látta el kócsagokkal fél Európa állatkertjeit. Mindezek következtében a XIX. század végére a hazai kócsagállomány vészesen megfogyatkozott. Ha Schenk Jakab, a magyar ornitológia egyik legnagyobb alakja nem hívja fel erre a szakma, és ezzel a holland kollégái figyelmét is, nincs magyar kócsagőr, nincs a Kis-Balaton madárvilágára eső nemzetközi figyelem, és a politikusok is csak puskával, nem pedig törvényekkel szabályozták volna a hazai természetet. 
Gulyás József, a rőt bajszú, a vízhez és a mocsárhoz nagyon értő halászmester Vörsön, a Kis-Balaton fővárosában élt, így ismerte annak minden titkát és zugát. Erről tanúbizonyságot tesznek visszaemlékezéseikben a terület későbbi tudós látogatói is, akikben felébredt az érdeklődés a Kis-Balaton páratlan madárvilága iránt. Fegyver nélkül állt szemben a szabályszegőkkel – a kócsag ekkor már védett madárnak számított –, de tartottak tőle, mondja az ükunoka. Amikor elfogyott a holland és magyar társadalomtól befolyt pénz, a Földművelődési Minisztérium vette állományba, és 1947-es nyugdíjba vonulásáig természetvédelmi őrként foglalkoztatta. 

A Kis-Balaton állami védelembe vételének hetvenedik évfordulóján a vörsi temetőben, Rácz András környezetügyért felelős államtitkár, Puskás Zoltán nemzeti park igazgató, Deák Tamás polgármester, Farkas Dezső alpolgármester és Vass Krisztián közreműködésével, nyugvóhelyén méltó síremléket is állítottak, Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrász alkotását.

- Az első magyar kócsagőr leszármazottjaként arra is büszke lehet, hogy a magyar természetvédelem szimbóluma a repülő fehér kócsag lett. 
– Meg arra is, hogy Dukát Zsófia minisztériumi főosztályvezetővel sikerült kiderítenem, kik voltak az embléma megalkotói: Pölös Endre és felesége, Tildy Katalin grafikusművészek. Ha már kutatom a magyar természetvédelem történetét, igyekszem alaposan a dolgok végére járni.

- Az ükapa kezdte, az ükunoka most folytatja. Az Agrárminisztériumban dolgozik, a környezetügyi államtitkárság tanácsadója. Generációk találkozása?
– Még újságíróként kezdtem foglalkozni a területtel, Baróti Szabolcs bíztatott és inspirált, aki megírta Noé bárkáin címmel a nemzeti parkok regényét. Az a könyv is a témára érzékeny Püski Kiadónál jelent meg, ahogy most ez én krónikám is, mondta a szerző. 

A kócsag szépségét egykor az emberek a tollában látták, amelyik felkerült a kalapjukra. Drága portéka volt, tehát sokan vadásztak rá. Évtizedeknek kellett eltelniük, hogy a társadalom nálunk is ráébredjen, ha nem óvjuk a természetet, a saját életünket tesszük vele tönkre. Vass Krisztián, az Agrárminisztérium természetvédelmi főtanácsadója végül is a magyar természetvédelmi gondolkodás fejlődését írta meg, összegyűjtve korabeli dokumentumokat, sajtóanyagokat, visszaemlékezéseket. Gulyás József ükunokája izgalmas, tanulságos történetet tett az olvasói elé bizonyítva, hogy aki gyermekkorában összenőtt a természettel, az felnőttként is fontosnak tartja annak ügyét. A kötetet névmutató és bibliográfia is gazdagítja.