Haláláig védte a csurgói tanítóképzőt a kultuszminiszter

Klebelsberg Kunó puritánságára jellemző volt, hogy kultuszminiszterként elutasította a saját támogatási kérvényét, amit korábban még egyesületi elnökként ő terjesztett be. 1930-ban egy kaposvári látogatásán 14 intézményt, egyházakat és iskolákat keresett fel, méghozzá gyalogszerrel, miután reggel vonattal érkezett. 
Olyan iskolák alapjait rakta le a somogyi megyeszékhelyen, mint a Berzsenyi iskola és a Pécsi utcai iskola. Szívügye volt Kaposvár, és a somogyi megyeszékhely is hálás szívvel emlékezett rá – hangzott el a csütörtöki konferencián, melyen részt vett Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke is. 

–  Klebelsberg előre látta a jövőt, és azt, hogy a sorsunk a mi kezünkben van – mondta köszöntőjében Dér Tamás, kaposvári alpolgármester. – Tudta, hogy egy ország erejét az oktatás adja, mert oktatás nélkül nincs kutatás, és kutatás nélkül nincs gazdaság és fejlődés. 

Klebelsberg Kunó bebizonyította, hogy a Trianon utáni Magyarország életképes, és ennek alapja a nemzeti kultúra, fejtette ki előadásában professzor Rosta István tudománytörténész, aki a Collegium Hungaricum-ok rendszeréről is beszélt. A kultúrpolitikus az elitképzés mellett a tömegek műveltségét és erkölcsi érzékét is emelni akarta.  

– A kultuszminiszter mindig támogatta Somogy megyét, és benne a csurgói tanítóképzőt, ami akkor még nem számított felsőfokúnak– mondta előadásában Bertalan Péter történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főmunkatársa. – A Belső-Somogy nevű újságban 1923 őszén kijelentette, hogy amíg ő működteti a kultusztárcát, addig Csurgót bántódás nem érheti. Már akkor is volt ugyanis verseny a térségi központok között, és Nagykanizsa, valamint más városok bejelentkeztek Csurgó szerepéért. Klebelsberg 1932-ben bekövetkezett halála is hozzájárult ahhoz, hogy a csurgói „tanítóképezdét” végül elvitték a déli határ mellől és feldarabolták. 

Klebelsberg egyszerre volt "européer", szaktudós és világpolgár, valamint a vidéket támogató, többrétegű hálózatokban gondolkodó igazi modern ember, tette hozzá a történész. A konferenciát Gombos  Péter, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusának főigazgató-helyettese vezette, és délután Dér Tamással és Szemes Péter irodalomtörténésszel megkoszorúzták a Klebelsberg Kollégium udvarán álló mellszobrot.  Az emlékkonferenciát a Pannónia Kulturális Egyesület és a város önkormányzata szervezte.

Klebelsberg jegyzeteit is megkapta az életrajzírója  

135 éve született Huszti József, akadémikus, irodalomtörténész és klasszika filológus, aki Klebelsberg tudományos mentoráltja volt, és aki tíz évvel a kultuszminiszter halála után az Magyar Tudományos Akadémia felkérésére megírta Klebelsberg Kunó életrajzát. Az életművét és a gondolatait foglalta össze, különböző területek szerint csoportosítva. Ez máig a legjelentősebb szakirodalom a kultúrpolitikusról, elemezte előadásában Szemes Péter, kaposvári irodalomtörténész. A könyv megírásához az özvegytől megkapta Klebelsberg jegyzeteit és vázlatait, vagyis egy sor olyan dokumentumba is betekintést nyerhetett a szerző, amelybe a nagyközönség nem. Ez adja a kötet intimitását, mutatta be a kaposvári irodalomtörténész a kaposvári Városházán tartott emlékkonferencián.