Vaszary-alkotásokat rejtettek az eltorlaszolt tekercsek

A múzeum raktárának mélyén, egy alacsony, hosszú szekrényben, összetekercselve feküdtek a kaposvári festő alkotásai, amelyet a múzeum szakemberei találtak meg még 2016-ban. Összesen kettő vászontekercsre bukkantak, amelyeket spárgával kötöttek össze és le is pecsételték azokat. Az egyikre kívülről rá volt írva, hogy Vaszary. A tekercsek egyenként húsz-húsz olajfestményt rejtettek.

A múzeum gyűjteményében „lappangó” művek teljesen ismeretlennek bizonyultak. A művészettörténészek korábban soha nem találkoztak ezekkel az alkotásokkal. Gergely Mariann művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa lapunknak elmondta, Vaszary János 1939–es halála után özvegye gondozta a hagyatékot. A több száz festményt és grafikát tartalmazó anyagot a Szépművészeti Múzeumban helyezték el. Miután a festő felesége 1942-ben meghalt, utána a múzeum dokumentálta és őrizte tovább a hatalmas gyűjteményt, amely – mint utólag kiderült – tartalmazta a néhány évvel ezelőtt megtalált tekercseket is.

A sokáig ismeretlen alkotások azonban az évek során ide-oda „vándoroltak”. Amikor 1957-ben megalakult a Magyar Nemzeti Galéria, akkor a magyar képzőművészeti gyűjteményt áthelyezték egy másik intézménybe. Így került át a Vaszary-hagyaték a budapesti Kossuth téri kúriaépületbe. A kaposvári festő alkotásait csak az 1950-es évek végén kezdték el felvenni a törzsleltárba. A két tekercset azonban nem bontották ki akkoriban és áthelyezték egy másik raktárba, oda ahol a hengerelt műtárgyakat tárolták. Így az évtizedekig ismeretlen alkotásokat hivatalosan nem jegyezték fel, nem készült leltár a művekről.

Gergely Mariann kiemelte, 1975-ben az egész Nemzeti Galériát átköltöztették a mostani helyére, a Budavári Palotába, és a műtárgyak új raktárakba kerültek, ami ismét keveredésre adhatott okot. A főmuzeológus hozzátette, azt már nem tudták kideríteni, hogy a két tekercs hogyan került abba a helyiségbe, ahol 2016-ban megtalálták. – Mivel folyamatosan bővült a galéria gyűjteménye, tárolóhelyekre volt szükség. A polcokat vélhetően a tekercsek elé építettek, azok pedig, ahogy teltek, eltakarták az ismeretlen Vaszary-képeket – hangsúlyozta Gergely Mariann.

A régről ismert képekkel ötvözték a tárlatot 

A szakemberek a megtalált 40 alkotás közül a legszebb, legizgalmasabb 24 művet választották ki a tárlathoz. A festmények a teljes életmű szinte minden korszakát bemutatják. A korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó képeiig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig. Gergely Mariann kiemelte, elképzelhető, hogy ezeken a képeken a művész még akart dolgozni, vagy azért tette félre azokat, mert egy kiállításra szánta a festményeket. A Vaszary. Az ismeretlen ismerős elnevezésű tárlat több tucatnyi, a múzeum gyűjteményében megtalálható más Vaszary-műveket is tartalmaz. Összesen mintegy hetven alkotást csodálhatnak meg a látogatók. A képek között magángyűjteményekből kölcsönzött kevésbé ismert, sokáig lappangónak hitt fő művek is megtalálhatók. A múzeum grafikai gyűjteményéből is bemutatnak néhány alkotást, melyek szintén a Vaszary-hagyaték kevésbé ismert alkotásai.