A jövő energiaforrását használják Krisna völgyben

Harminc évvel ezelőtt, a templomépítéssel kezdődött Krisna völgy története. A nagyvárosok életmódjához szokott fiatalok akkor döntöttek úgy, hogy Somogyvámos határában megvalósítják álmaikat. Mindezt úgy, hogy a fenntarthatóságra törekednek. Ma már nehéz elhinni, hogy a területen három évtizeddel korábban épületek nem, csak a tervük állt.

Jelenleg két hektár biokertészet, 3 ezer négyzetméteres fóliasátras kertészet, 11 hektár botanikus kert szolgálja a termelést. Ötven féle zöldség és fűszernövényt termesztenek, 240 egyedből álló gyümölcsfa állománnyal rendelkeznek, amely évente 25 ezer liter biobefőttet biztosít. 150 méhcsalád biztosítja a mézet, a 80 jószágból álló csorda pedig évente 30 ezer liter tejet termel. Mindezt úgy, hogy a közösség figyel a teremtett világ értékeire.

– Mielőtt létezett volna Krisna völgy, mi már fogadtunk vendégeket. Nem volt még semmi, de azt már tudtuk mondani, hol lesz a templom, az iskola, az akol és minden más. Kis táblákon kiraktuk, amire szintén kíváncsiak voltak. Most ha körül nézünk, látjuk, hogy meg is valósult harminc év alatt – mondta Sivaráma Swami, egyházi lelki vezető, aki felhívta az ünneplők figyelmét arra, hogy a Föld ellátja önmagát, hiszen képes önállóan keringeni is a Nap körül, csupán hallgatnunk kellene rá, vagyis a természetre.

– Ha önellátó közösségeket tudunk felépíteni, akkor azzal önellátó erős országokat tudunk építeni. Így tudjuk elérni, hogy kiszakadjunk a fogyasztói társadalomból – mondta Mr. S. Ramji, aki az Indiai Köztársaság Magyarországi Képviseletében érkezett az ünnepségre.

– Harminc éven keresztül követtük figyelemmel, hogyan fejlődik a farm, és amikor az akkori polgármester az első tárgyalásokon túl volt, nemhogy nem hittünk benne, hanem egyenesen kételkedtünk, hogy itt bármi is létesül. Nem sok jövőt jósoltunk a kezdeményezésnek. Kérdéseket tettünk fel: kik ezek a furcsa emberek? Várják a buszt, és közben imádkoznak, kis táblákkal jelzik, mit és hova építenek. Ahogy múltak az évek, megmaradt az imádság, megmaradt a derű, és folyamatosan építkeztek. Olyan közösség, amely nem csak az önellátásra törekszik, sokkal többet kínál. A mostani bolondos világban, amikor azt gondoljuk, hogy ha gyorsan élünk többet élünk, ezzel szemben ők azt mutatták meg, hogy lehet jól és boldogan élni – mondta Móring József Attila, a Dél-dunántúli komplex fejlesztési régió kormánybiztosa, aki értékrendnek és példaértékűnek nevezte a Krisna völgyi törekvéseket.

– Az egész völgyről, a munkáról, ami itt folyik, miért nem hallgatjuk meg a természetet? Ha most csendben maradunk, figyeljük meg, hogy énekelnek a madarak, érezzük, hogy a napfény hogy árad, milyen a földnek, a fűnek az illata, és akkor kell, hogy érezzük, mi is történt valójában – mondta Nagy István, agrárminiszter, akinek szavait egy tehén bőgése is megerősítette.

– Egy korabeli tudósítás szerint az egyik falubéli azt jövendölte, hogy a Krisna hívők megunják a termelést, az egész önellátást. Nem baj, éhen már nem halnak-mondta, mert megtanultak kapálni – idézte az újság. Szerencsére nem lett igaza. Nagy értéket képvisel az a mezőgazdasági tudás, amely ehetővé teszi az alapanyagok, élelmiszerek megtermelését – mondta a Nagy István, aki a somogyvámosi Krisna völgy-, Indiai Kulturális Központ- és Biofarmot Európa egyik legnagyobb és legrégebben működő ökofalujának nevezte. A létesítmény bizonyítja, hogy a természetközeli életmód és a falusi gazdálkodás igenis lehet minőségi és vonzó egyben.

Működésbe helyezték a járgányházat

Az ünnep tiszteletre átadták és működés közben meg is nézhették a völgy legújabb létesítményét, a járgányházat.

– A mai nap jelentőségét mindenki másképpen értelmezi. Vagy húsz évvel ezelőtt egy barátom körbe vitt egy csoportot. Amikor elhaladtak az ökrök mellett, mondta a vendégeknek, hogy a jövő energiaforrásait láthatják. Néztek a vendégek, hogy talán a múlt erőforrásait akarta mondani. Mondta a barátom, hogy gépésznérnöknek tanult és tudja, hogyan keletkezik az elektromos áram. A termelési folyamatnak annyi természetkárosító hatása van, hogy ha azt mind ki kellene fizetnünk, akkor csak az áramszámlát nem tudnánk befizetni – magyarázta a járgányház jelentőségét Gőri István, Krisna völgy sajtóreferense. A járgányház jóval több, mint egy taposómalom, mondta el Kósa Antal, a tehenészet vezetője, aki azonnal bemutatta, hogyan őrölnek gabonát a szerkezettel, amely elé ökröket fogtak. A Krisna völgyi járgányház nemcsak malomként működik majd. Különböző szerkezetek indíthatók majd el a jószágok, vagyis a jövő energiaforrásainak segítségével. A bemutató után a vendégeket közös kertnézésre invitálták, valamint helyben termelt alapanyagokból készített ebédet is kóstolhattak és a templomot is megtekinthették.