2024.03.15. 10:55
Le kell gurítani egy rekesz sört, hogy elkészülhessen a kokárda
Fonalból, gyöngyből, kerámiából, fából, üvegből, sőt még a sörösdoboz nyitójából is készül nemzeti színű kokárda Somogyban. A kézművesek a forradalom és szabadságharc alkalmából erre a tavaszra is különleges trikolór kitűzőket alkottak.
Fotó: Lang Róbert
Elsőre nem mondanánk meg, hogy a mutatós kokárda sörösdoboznyitókból készült, amelyeket nemzeti színű szalaggal font körbe Berta Katalin.
– Egy teljes rekeszt sört meg kell inni ahhoz, hogy elegendő alapanyagunk legyen ehhez a kokárdához – mondta lapunknak széles mosollyal a törökkoppányi népi iparművész.
Természetesen nem csak sörnyitókkal dolgozik, fonalból is nagyon sok kokárdát készített, amelyek közepébe egy-egy fehér gyöngy került.
– Idén először készítettem nagyobb mennyiségben kokárdákat. Magam is meglepődtem, hogy milyen sokan keresik. Talán azért, mert ezek érdekesebbek és egyedibbek, mint az évtizedek alatt megszokott, hagyományos, szalagos kitűzők – tette hozzá a fiatal kézműves.
Török Emőke kaposvári babakészítő is minden évben különleges kokárdát készít a nemzeti ünnepre.
– Huszonöt éve készítem a gyerekfejes nemzeti színű kokárdát, szerettem volna a kisebbeket közelebb hozni az ünnephez – tette hozzá Török Emőke. Megjegyezte: a szem gyöngyből van, a hajat fonalból fonja, a fiúké horgolt, harminc mozzanat, mire végez egy-egy megalkotásával. Azt tapasztalja, hogy egyre többen keresik az egyedi kokárdákat, amelyeknél a nemzeti szín elengedhetetlen.
Muránói üvegből készültek a nemzeti színű kitűzők Tüttő Tímea kaposvári műhelyében. Van nála szív és kokárda alakú is. Elmondta: azt tapasztalja, hogy a kokárdához mindenki ragaszkodik, különösen a fiatalok közül keresik sokan a különlegesebb nemzeti ékszereket. – Nem csak kitűzőt, hanem nemzeti színű fülbevalót is készítettem már – tette hozzá.
A magyar kokárda a nemzeti függetlenedés eszméjét magukénak valló polgárok szimbólumává vált. Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverését követően a bécsi kormány megtiltotta a viselését, és csak 1867-ben, a kiegyezést követően lehetett újra alkalmanként feltűzni.
Párizsból indult a nemzeti kitűző
A nemzeti színű kitűzőt először a francia forradalom idején használták. 1789-ben La Fayette márki készített kék-fehér-piros szalagszínekből kitűzőt, mellyel a fehér szalagrózsás királypártiaktól akarta jól láthatóan megkülönböztetni magát és csapatát. A franciák a kalapon, a magyarok azonban a szív felől a mellrészen viseltek a kokárdát.
Katona Tamás történész 1994-es kutatásában az szerepel, hogy kívül volt a zöld szín, és belülre került a piros, de ennek ellentétes színvilága honosodott meg.