A velünk élő Gárdonyi

Szőlősgyörökben az adventi időben fogant meg a gondolat Keller Péter, a dédunoka fejében, hogy érdemes lenne egy tarka vallomáscsokrot kötni azokból a gondolatokból, melyek dédapja írói életművét nagyító alá véve szólnak arról, miként vélekedik a ma embere Gárdonyi Gézáról, van-e hatása műveinek a harmadik évezred olvasásról folyamatosan leszokó nemzedékére. 
A kezdeményezés hátterében az anyai ágon szőlősgyöröki gyökerű költő, Karádon is tanítóskodó pedagógus születésének 160., halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett eseménysor áll, amely azt igazolta: nem kopott meg Gárdonyi írásművészete, ma is tanít regényeivel, novelláival, színműveivel. 

A még festékszagú kötet előszavában a szerkesztő déd­unoka bevallja: a csokorkötésben barátaitól, ismerőseitől kért segítséget. S hogy kik vannak a szerzők között? Nyelvész, irodalomtörténész, író, költő, újságíró, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, református lelkész, katolikus püspök, orvos, tanító, borász, villamosmérnök, művelődésszociológus, művészettörténész. A több mint kéttucatnyi lelkes Gárdonyi-olvasó és -elemző hosszabb-rövidebb személyes hangú vallomásban világít rá az Egri csillagok, az Isten rabjai, Az öreg tekintetes, a Láthatatlan ember, az Ida regénye és számos más mű – köztük a Fel, nagy örömre kezdetű karácsonyi egyházi ének – Ziegler Gézaként született szerzőjére. 

A sokféle érdeklődési irány, szellemi és cselekvői nyitottság Gárdonyi személyiségét eredendően jellemezte – állítja Jánosi Zoltán irodalomtörténész. – Életének egymásra épülő szakaszaiban az író a legváltozatosabb tudománytartalmak, művészeti ágak, világképek iránt mutatott vonzalmat. Egyforma alapossággal tájékozódott vagy mélyült el a botanikában, a hegedülésben, a furulyázásban, a fotózásban, a zeneszerzésben és a festészetben. Kiválóan sakkozott, egyszerre izgatta Darwin természet- és ember­értelmezése és a buddhizmusé, a materializmusé, s természetesen a kereszténység sorsválaszai. S ez a sokfelé figyelő nyitottság és próbálkozássor jellemezte irodalmi tevékenységének a különböző műnemekben és műfajokban kifejtett változatosságát is. Tanulmánya summázataként Jánosi kiemeli: Gárdonyi szelleme kiterjedt módon munkálkodott – s dolgozik közvetlenül vagy áttételesen tovább ma is – utódaiban, írók, színművészek, rendezők, operatőrök szavaiban és gesztusaiban, szociográfusok, történészek kutatói reflexeiben, politológusok utalásaiban, néprajzkutatók, antropológusok gyűjtéseiben. 

A velünk élő Gárdonyi című vallomáskötetet Győrfi András kaposvári születésű festő- és grafikusművész, látványtervező illusztrációi gazdagítják.