2024.07.02. 07:08
A siófoki viharjelző 90 éve: Egy viharral kezdődött minden 1934. július 8-án
A siófoki viharjelző állomás idén 90 éve védi a Balaton látogatóit. A berendezés már az első napján életmentőnek bizonyult, amikor egy hirtelen kitörő vihar lepte meg a vitorlázókat.
A korabeli viharjelzők egyike
Forrás: Fortepan
A balatoni viharok kiszámíthatatlanságukról híresek, és már a korábbi években is nagy veszélyt jelentettek a tó környékén élők és a látogatók számára. A növekvő áldozatok száma miatt Hille Alfréd repülő ezredes és meteorológus kezdeményezésére 1934-ben, Siófokon felállították az első balatoni viharjelző állomást, amely azonnal bizonyította létjogosultságát.
A Pesti Hírlap már 1928-ban megírta, hogy a balatoni viharjelző rendszer kialakításának szükségessége egyre égetőbb. A cikkben felvázolták, hogyan lehetne a Balaton környéki meteorológiai megfigyelések egy központba gyűjtésével és feldolgozásával hatékonyan előre jelezni a viharokat, akár rádióadással, akár riasztó röppentyűkkel figyelmeztetve a tó látogatóit.
Majd a korabeli lap a nagy napról is beszámolt: Képzeljünk el egy forró nyári napot 1934-ben Siófokon. A Balaton partján ünnepi hangulat uralkodik, hiszen a MAC új sporttelepének avatása zajlik, amelyet hivatalos vitorlásversenyek és egy pompás hajó szépségverseny is kísér. Az ünneplés oka azonban nem csupán a sportélet fejlődése: ezen a napon avatták fel a balatoni viharjelző rendszert is, amely évtizedeken óta menti meg a tó lakóit és látogatóit.
A délután azonban nem várt fordulatot vesz. A frissen felavatott viharjelző állomás piros gömbjei a magasba emelkednek, és megszólalnak a riadójelek. A tóparton állók feszülten figyelik a jeleket, majd nem sokkal később a vihar valóban megérkezik. A versenyzők és a nézők számára ez a rendszer első igazi próbája, amelyet sikeresen teljesít. Az erős szél és hatalmas hullámok közepette a vitorlázók harcolnak az elemekkel, de az időben érkező figyelmeztetésnek köszönhetően mindenki biztonságban partot ér.
Az első rendszer szirénákból és jelzőkosarakból állt, amelyeket később viharágyúkra és rakétákra cseréltek. Az 1980-as évek közepén a rendszer modernizálódott, és a jelenlegi, LED-technológiával működő fényjelző rendszerre tért át. Az állandó siófoki obszervatórium építése az 1950-es években valósult meg, Molnár Péter Ybl-díjas építész tervei alapján, és ma is a balatoni viharjelzés központja.
A siófoki viharjelző állomás azóta is elengedhetetlen része a balatoni életnek, figyelmeztetve a tó lakóit és látogatóit a közelgő veszélyekre, megmentve ezzel számtalan életet.
Jelenleg életben lévő viharjelzési fokozatok és teendők:
- Alapfokú viharjelzés:
A jelzőrendszer nem mutat aktivitást, a legerősebb széllökések várhatóan nem haladják meg a 40-45 km/h sebességet. Nincs szükség különleges intézkedésre.
- Elsőfokú viharjelzés:
Percenként 45 sárga fényű felvillanás. Ebben az esetben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni a vízben. Lehet úszni, fürdeni, de figyelni kell a vihar közeledtére.
- Másodfokú viharjelzés:
Percenként 90 sárga fényű felvillanást látunk és azonnal el kell hagyni a vizet, tilos csónakkal vagy fürdőeszközzel közlekedni. A vihar hamarosan megérkezik, komoly veszélyt jelentve mindenkire a vízen.
