Kékülő körmökkel fontak a táborozók Szennában

Idén nyáron harmincnégy 6–12 éves gyerek vesz részt a szennai körmönfont táborban. Kovács-Hegedűs Elvira, a Szennai Skanzen rendezvényszervezője elmondta: a négy csapat tagjai Kaposvárról és környékéről érkeztek, de vannak budapestiek és külföldön élők is, akik a nagyszülők révén kerültek a táborba. 

– Sütünk a héten kemencében, megismerkedünk a gyógynövényekkel, nemezelünk, agyagozunk és lesz sárban taposás, kicsit falazgatunk és az utolsó napon népviseletbe is beöltöznek – sorolta a következő napok programjait. – Ennek a tábornak az őse a hömbölgő tábor, amelyet a művészeti iskolában közösen szerveztünk és ennek a folytatása a mostani. Nagyon szeretik a szülők, hogy biztonságos környezetben egyedi programokat kínálunk a gyerekeknek – mondta el Kovács-Hegedűs Elvira. Hozzátette: a táborozók megismerhetik azokat a tevékenységeket, amelyek a korabeli gyerekek életének részei voltak. Az augusztus 5-ei héten pedig Farkas Gergely vezetésével népi építész tábort szerveznek. 

– Még a körmöm is kék lett – mutatta a kezét Bojtor Elza, aki azt is elmesélte, hogy bolognai spagetti volt az ebéd és nagyon ízlett neki, azonban a karfiolleves nem volt a kedvence. Csapattársa, Pósa Tekla megmutatta, hogyan készültek a kék színű batikolt pólók. – Becsavartuk kis gombócokra, majd megkötöttük madzaggal és festékbe raktuk, most meg kiteregettük – tette hozzá a szennai fiatal, aki azt is elmondta: számára nem ismeretlen a helyi skanzen, korábban is járt már itt. 

A kötélen katonasorban lógó batikolt pólóktól pár méterre körmön fontak a társaik. A csökölyi porta udvarán pedig a népi játékok voltak főszerepben. – Mindenki maga elé vesz 5–6 diót és ezt a fa eszközt megforgatjuk. Az egyik jelnél középre tesszük a termést, a másiknál mindent ki kell venni, s az nyer, akinek legkorábban elfogy a diója – magyarázták a játékszabályokat. 

Szerecz Júlia éppen kukoricacsutából építkezett. – Voltam itt már korábban többször is, az osztállyal és a családommal is jártunk itt kiránduláson, de akkor nem volt ennyire meleg – panaszolta a jutai kislány. – Jó itt lenni, érdekesek a feladatok, szórakozva csinálunk mindent – tette hozzá mosolyogva a másodikos diák.