2 órája
Nem kapták meg a nekik járó végtisztességet a mohácsi csata áldozatai
A múzeumi esték keretében Oszmán források a mohácsi csatáról címmel tartott előadást a kaposvári Rippl Rónai Múzeumban Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa elmondta: Moháccsal két kutatócsoport is foglalkozik, a médiában is jelentek meg írások, azonban következtetéseket levonni csakis forrásokból lehet, ezek ismerete nélkül érdemi vitát sem lehet folytatni. A továbbiakban a hadtörténész a csata előzményeivel és lefolyásával kapcsolatos török forrásokat vetette össze a saját kutatásaival. Ezekből megismerhettük a szemben álló felek hadmozdulatait, azt, hogy miért éppen Mohácsnál került sor az ütközetre és hogy volt-e esélye a magyaroknak a győzelemre. Hogy a törökök négyszeres túlerőben voltak, az az oszmán forrásokból is kiderült, a magyarokra vonatkozóan azonban határozottan cáfolta azokat a felvetéseket, mi szerint elképzelés nélkül, meggondolatlanul bocsátkoztak volna harcba.
A legnagyobb gond az volt, hogy ugyan már július elején országgyűlési határozat született a sereg gyülekezéséről, azonban erre lassan és körülményesen került sor, a király is mindössze háromezer katonával indult Budáról.
Tolnára alig tízezren érkeztek a megjelölt időpontra, Mohácsnál pedig mintegy 26 ezres haderő- közte csehekkel- állt szembe a törökkel. A másik jelentős tényező az volt, hogy Tomori fővezér nem rendelkezett önálló döntési joggal, az elképzeléseit egyeztetni kellett II. Lajos királlyal, amelynek a csata közben lettek súlyos következményei- mondta. Bár az ütközet biztatóan indult- a török másnap akart támadni-, végül a jelentős túlerővel nem bírtak a magyarok.
Négyesi Lajos ezt követően a hazai kutatásokról ejtett szót
A legnagyobb gondnak azt tartja, hogy az elesettek a mai napig nem kapták azt a végtisztességet, amely megillette volna őket, a sírkertben nem odavaló dolgok vannak, csupán az 500. évfordulóra épül kápolna a helyszínen...
