Virth Balázs: minden edzőnek kívánok egy Kapás Bogit

– Az egyik kedvenc versenyzője, Kapás Boglárka az ötödik, egyben utolsó olimpiáján vett részt, hiszen már korábban bejelentette, az év végén visszavonul. Miként vágtak így neki Párizsnak?
– Arra készültünk, hogy ez az olimpia nem sikereiről, hanem az örömúszásról fog szólni – árulta el Virth Balázs. – Nála a döntőbe jutás nem a realitás volt. Úgy voltunk vele, hogy a középdöntőig elmegyünk, s utána meglátjuk, mennyi esélye van. Az Európa-bajnokságon szerzett egy érmet, aminek nagyon örült, mert úgy érezte, hogy ez lesz az érmes búcsúja. Az olimpián nagyon jó időt kellett volna ahhoz úsznia, hogy döntős legyen. Úgy gondolom, hogy ennek ellenére elégedett volt. Azt hozzá kell tenni, hogy amikor megérkeztünk Párizsba többen átestek egy két-három napos rosszulléten, ami sajnos őt is érintette. Ez nyilván nem jött jól a fő száma előtt. Bogival 2016 óra dolgozunk együtt, még a riói olimpia előtt került hozzám. Jól indult a közös munka, hiszen az akkori Európa-bajnokságon négy aranyérmet nyert, a majd az olimpián egy bronzot. A következő olimpia előtt következett egy éles váltás, a gyorsról a pillangóra, azonban szerettünk volna ebben a számban is érmet szerezni, viszont egy negyedik hely jött össze. Remekül éltem meg a közös éveket, hiszen amellett, hogy Bogi sikeres volt, remek volt vele együtt dolgozni. Minden edzőnek kívánok egy Kapás Bogit, hiszen ő is segített nekem abban, hogy fejlődni tudjak. Egy nagyszerű emlék marad a közös munka.

– Bogi mellett férje, Telegdy Ádám is kijutott az olimpiára, pedig nem volt könnyű dolga, hiszen rendkívül erős a magyar mezőny 200 háton, amit Kós Hubert aranyérme is igazol.
– Telegdy Ádámtól egyértelműen többet vártam, és ő is magától. Ádámról tudni kell, hogy harmadik volt a rangsorban a magyar hátúszók között, így az idén kétszer kellett formába hozni: egyszer a magyar bajnokságra, hogy megszerezze az indulási jogot, majd az Európa-bajnokságra, hogy ne veszítse el azt. Az Eb viszont egy betegség miatt nem sikerült jól számára.

– Ha már a betegséget említi, az Zombori Gábor számára sem jött jól, hiszen vissza kellett lépni a 200 vegyestől, míg négyszázon nem jutott döntőbe.
– Gáborral elégedett vagyok, mert 2023-ban úszott először 4:20-on belül 400 méter vegyesen, majd már abban az évben már 4:14 volt az ideje a junior Eb-n. A magyar bajnokságon egy picivel elmaradt a szintidőtől, de 200 vegyesen megúszta azt. Emiatt az Európa-bajnokságra is formába kellett hoznom. Ott bronzérmes lett, 4:11-et úszott. Nála is ugyanaz volt a helyzet, mint Ádámnál, hogy ezt az olimpián nem tudtuk megismételni.

– Mikák Kristóf viszont megismételte tokiói szereplését, hiszen egy arany-, mellett egy ezüstérmet szerzett pillangóúszásban, csak éppen fordított sorrendben, mint legutóbb, de gondolom, ezt nem bánják, hiszen ezzel egy sikeres időszak végére került pont.
– Amikor Selmeczi Attila után én lettem az edzője egy nagy terhet vettem át, hiszen egy világcsúcstartó, olimpia-, világ- és Európa-bajnok került hozzám, azonban a közös munka sikerességét csak akkor mérhetjük le, amikor egy olimpiai ciklus lejár. Összességében öt Eb és két vb aranyat szerzett, de ez mind nem jelent semmit, ha nem nyer olimpiát, így ez volt a legnagyobb teher rajtam Párizs előtt. Azt gondolom, hogy Kristófnak váltásra van szüksége. Az elmúlt hetekben, hónapokban már éreztem, hogy ez lesz az utolsó versenyünk. Új impulzusokra van szüksége, egy olyan edzőre, akire ugyanúgy hallgat, és ugyanúgy megbízik, mint bennem az első másfél évben.

– Márton Richárd mellett se menjünk el szó nélkül, hiszen a visszatérése után egyre jobb eredményeket ér el a keze alatt.
– Márton Ricsi úgy indult ennek az egésznek, hogy Milák Kristóf edzőpartnere volt, de ebből a skatulyából kiszabadítottuk. Az Európa-bajnoki ezüst után nőttek az elvárásai, két világbajnokságon is döntőt tudott úszni, így mind a ketten arra számítottunk, hogy az olimpián is döntőbe kerül. Ha a középdöntőben azt az időt ússza, amit tud akkor sikerült is volna, így viszont mind a ketten csalódottak vagyunk.