Seffer Istvánék felfedezték a jövő őssejtjét

Erről Seffer István kaposvári plasztikai sebész, a kutatócsoport vezetője tájékoztatta lapunkat, és hozzátette: az általa green cellnek, azaz „zöld sejtnek” elnevezett őssejt rövid idő alatt létrehozható volna. A megvalósítás gyorsaságát azonban a globális gyógyszer és élelmiszeripari lobbi befolyásolja majd. De világszerte szenzációként fogadott felfedezésük szerinte immár megállíthatatlanul indították el azokat az alapkutatásokat, melyekben minden esetben ott lesz a hivatkozás a 2013-ban publikált Seffer-Koller kutatásokra.



A jövő asztronautáinak már nem kellene rántott húst vinni az űrbe, elég lenne a zöldsejt-előállítás technológiája, és a szükséges élelmet előállíthatnák maguknak. E sci-fibe illő példával érzékeltette tudományos eredményük felmérhetetlen jelentőségét a kaposvári orvos-kutató. De hozzátette a sokkal elevenbe vágóbb gyógyászati lehetőségeket is: a szövetek és szervek biotechnológiai előállítása nemcsak életeket menthet meg, de bonyolult etikai problémákat sem vet föl. Nincs szükség hozzájuk ugyanis se embrionális, se szöveti őssejtekre.
Seffer Istvánék a jövő őssejtjének előállítási lehetőségével foglalkozó közleményt a Genetics and Epigenetics című tudományos világlapban jelentették meg. A publikáció nyomán, csütörtöki közlés szerint egy hónap alatt 563 visszajelzés érkezett a világ szinte minden földrészéről. A munkacsoport (Seffer István, Németh Zoltán, Hoffmann Gyula, Matics Róbert, Seffer A. Gergely, Koller Ákos) a növényi és állati sejtek eddig feltáratlan epigenetikus szabályozó mechanizmusait írták le.

– A valódi őssejt egyszerűen minden élőlény, növény, állat és ember közös őseként fogalmazható meg – mondta Seffer István. – Epigenetikai kutatásunkban a sejtek szabályozó mechanizmusait vizsgáltuk. Erről sokáig úgy tudtuk, a DNS-ek szabályozzák a sejtek aktivitását. Ez azonban így nem igaz. Ez olyan volna, mintha a zongora magától zongorázna. De a zongora csak egy csodálatos lehetőség, a dallamokat a zongorista varázsolja elő. Magyarán számos szignál, környezeti, bioelektronikai, biomechanikai és még rengeteg hatás befolyásolja, hogy egy sejt differenciálódása milyen irányba megy. Egy el nem kötelezett embrionális őssejt például elképesztően sokféle formát-tartalmat ölthet akár műanyaggal elegyítve is. A őssejt még bizonyos motívumok hiányát is érzékeli. Végtére is halálpontosan beprogramozott világóra ketyeg benne.

Az alakzat, amit a tudományos szaklapban leírtak, a jövő őssejtjének, egy xenohibridnek az előállítási lehetőségét tárja föl. Ennek további kedvező hozadéka, hogy várhatóan az őssejtkutatást kísérő etika aggályokat is eloszlatja. Szerzői szerint a dolgozat tudományos jelentősége még csak prognosztizálható, de alkalmazható modell az alapkutatásokhoz. Megoldást jelenthet bármely fehérjetípus előállítására, így a jövő élelemszükségleteinek a biztosítására. A gyógyítás, antigénmentes szövet- és szervelőállítás is lehetséges vele.
– A zöld sejt előállításához nem kell magzati életet elvenni, még kidobott sejtekre sincs szükség – mondta Seffer István.
A kutató tisztában van vele, hogy a most leírtak világméretű elterjedése előbb-utóbb komplett ágazatok életét írja át vagy nullázza le. Az élelmiszeriparban a vágóhidak, az egészségügyben a gyógyszerek és mechanikus segédeszközök ipara alakulhat át, amit a tőzsdeindex igen szemléletes görbével írna le.
– Áttörésre van szükség az emberi agyakban, még inkább a globális érdekrendszerekben ahhoz, hogy ennek a felfedezésnek a jótékony hatása érezhető legyen – tartja a kutató. – Ahogy a vízben lévő, a kőolajhoz képest háromszoros energiatartalom lehetősége ellenére még jó ideig benzinnel járnak az autók a globális olajmaffia miatt, úgy a gyógyszermaffia ezt sem fogja ölbe tett kézzel nézni. De az emberiség józansággal felismerheti a még nagyobb lehetőségeket benne...

Seffer István a korábbi kutatásaiban indult, szeptemberben folytatódó őssejtügyről annyit mondott: öt év alatt még az sem igazán tudott kiderülni, mi a minősítése-tárgya az eljárásnak. Annyi viszont kiderült, tönkre akarják tenni, ami szerinte annyiban sikerült, hogy több témában folytatott kutatásainak a kivitelezése lelassult. Merthogy egy másik, a sebészettel összefüggő kozmetikaitermék-előállítási programjának az előkészítése is folyik.
– Ha békén hagynak 2006 után, Kaposváron és Taszár térségében ma több ezer család megélhetése volna biztosított – összegzett. – Ehhez csupán nem kellett volna szétverni, amit fölépítettünk.
A Seffer-Koller kutatócsoport folytatja a munkát, és további tudományos dolgozatok tervei körvonalazódnak, tudatja a kaposvári klinika Facebook-on is közzétette közleménye.