2013.03.27. 17:16
Tragikus munkanélküliség - új munkahelyek helyett leépítés
A 71 somogyi alapszervezet közel 80 százalékánál már van kollektív szerződés. Több olyan cégnél, ahol áprilisban kezdődik az új üzleti év, még folynak az egyeztetések – hangzott el szerdán az MSZOSZ kaposvári testületi ülését követő tájékoztatón.
Svajda József régiós elnök kiemelte: az új Munka Törvénykönyve gyökeres fordulatot hozott. A szabadságok kiadásától kezdve az állásidőn át a műszak pótlékig rengeteg félreértés kísérte a jogi változást. Szerinte a somogyi dolgozók kiszolgáltatottságának enyhítését segítheti az érdekvédők hatékony fellépése, melyre egyre nagyobb szükség van.
– Somogyban 14 szakmában vagyunk jelen – hangsúlyozta Svajda József. – A tárgyalásokon elértük, hogy a munkaadók partnerként kezeljék az érdekvédőket, részben a kollektív szerződéseknek köszönhetően középtávon rendezett maradhat a kapcsolat. Ez véletlenül sem jelenti azt, hogy megoldódtak volna a súlyos gazdasági problémák. Somogyot a legelmaradottabb térségek között tartják számon, amit a munkaadók éppúgy éreznek a bőrükön, mint a dolgozók. Tragikusan alakulnak a munkanélküliségi mutatók, alacsony az egy főre jutó termelési érték, nem látunk új beruházásokat, arcpirítóak az átlagfizetések.
Svajda felrótta azt is: a tömegével beígért új munkahelyek helyett leépítésekről kapnak jelzéseket. Az egyik kommunális szolgáltatással foglalkozó társaságnál hat hónap alatt megfeleződött a dolgozók létszáma, egy kaposvári cégnél 30 főtől válnak meg. Különösen lényeges, hogy kollektív szerződésben rögzítsék többek között a munkavállalás körülményeit, a munkaidőt, a bérezést, s már ha van, a különféle juttatásokat, jegyezte meg az MSZOSZ régiós vezetője, aki elismerte: az érdekvédők sincsenek könnyű helyzetben.
Kérdésünkre, miszerint miért tartják sokan gyengének a szakszervezeteket, Svajda József rámutatott: egyrészt a széttagoltság miatt. Országosan hat konföderáció van, miközben Németországban egy működik. A gondok között említette a politikai megosztottságot is. Ez önmagában nem lenne baj, ám akadályozhatja a közös fellépést a mindenkori hatalommal szemben. A korszerűtlen szakszervezeti struktúra is szaporítja a problémákat, Svajda Jószef szerint megoldás lehetne, ha a különböző szakmákat egy-egy nagy ágazatba tömörítenék. A területi jelenlét kapcsán kitért rá: a mostaninál jóval több településen kellene működniük, csakhogy ehhez jelentős anyagi forrásokra volna szükség. Somogyban Barcson, Nagyatádon és a Balaton-parton is több helyen működhetne újabb helyi alapszervezet.
A sztrájkszervezéssel kapcsolatban kifejtette: az utóbbi időben főként a vasútnál és az autóbuszos vállalatoknál tartottak munkabeszüntetést, vagyis állami tulajdonú társaságoknál. Az MSZOSZ-hez tartozó szakszervezetek vezetői rendszerint közvetlenül a cég tulajdonosával vagy képviselőjével ülnek le tárgyalni, s nem mindegy, milyen eredmény árán érik el a fizetésemelést. Ha a termeléskiesés miatt jelentős kárt szenved el a cég, azt előbb-utóbb a dolgozók is megérzik. Így lehetőleg tárgyalásos úton akarnak egyezséget kötni, korrektül mérlegelve a gazdasági lehetőségeket. Erre az évre ágazati szinten 4-,5,4 százalékos béremelést javasoltak, a Vasas szakszervezethez tartozó egyik kaposvári cégnél megadják a nagyobb összeget.
A szerdai ülésen a május elsejei rendezvényről is szó esett. Svajda úgy fogalmazott: az is eredmény, hogy létezik az érdekvédelem.
– A somogyi dolgozóknak kicsattanó örömre aligha van okuk – fűzte hozzá. – Akinek van munkája, az annyit dolgozik, hogy szinte belerokkan, sokan mégis csak minimálbér körüli összeget visznek haza.
