Vészjelek: milliárdos adóságtól nyögnek tovább a kórházak

Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke mondta ezt lapunknak, aláhúzva: ezzel együtt meg kell kezdeni az egyeztetést a növekedő adósságállomány kezeléséről.

Az év elején államosított megyei, s az év közepén ehhez a körhöz csatlakozó városi kórházak adósságának ismételt növekedéséről a Magyar Kórházszövetség küldött vészjeleket. Illúzió azt várni, hogy egy hónap alatt megoldódnak a magyar kórházügy problémái, a rendszer alulfinanszírozott, az adósság újratermelődése értelemszerű. Ezt mondta szerdán az egyik somogyi kórház működésének számait ismerő orvos-közgazdász. Forrásunk elismeri a szakállamtitkárság törekvését és számítását, miszerint a rendszerben benne van a megtakarítás lehetősége, de ezt rövidtávon várni dőreség volna, húzta alá. Az elmúlt években, augusztus közepén rendre megjelentek ehhez hasonló viharfelhők, és az év végén mindig 20-30 milliárdos mentőövvel sikerült túlélnie az intézményrendszernek. Rácz Jenő szerint azonban a kórházi adósságállomány ismételten olyan méreteket öltött, hogy az veszélyezteti a közvetlen betegellátást. Milliárdokkal számháborúzni nem kíván az elnök, így kérdésünkre sem tippelte meg az adósság lehetséges összegét.



Rácz Jenő elmondta, az ellátórendszer reformjának több évtizedes elmaradását nem lehet hónapok alatt pótolni, de a struktúraátalakítás első ígéretes lépései megtörténtek. Az eredmények azonban leghamarabb jövőre érzékelhetők. A közös beszerzéseké például, mely nemcsak gazdasági kérdés, hanem az ellátás biztonságát is megteremti. Arról, hogy elég mélyrehatóak-e a kellő megtakarításokhoz az intézményi funkcióváltások, az elnök elmondta: kórházat bezárni nem könnyű. Nemcsak a lakossági tiltakozások miatt, hanem mert a kórházak a települések legnagyobb munkaadói. Rácz Jenőt arról is megkérdeztük, az államtitkárság lépéseiben nincs-e némi ravaszság, amennyiben a betegek lábára, a háziorvos beutalókra bízta a döntést: ahol sok ellátást vesznek igénybe, azok a kórházak érezhetik magukat biztonságban. Az elnök szerint van abban logika, ha a parkosítás során ott építenek járdát, ahol az emberek kijárják maguknak a csapást.

A szakpolitika az adósságállomány kezelése helyett egyelőre az orvoselvándorlás megállításával van elfoglalva. Nagyatádon nem kaptak emelést, hiszen a hírekbe került ózdihoz hasonlóan itt is magáncég az üzemeltető. De bíznak a kabinet által jelzett kompenzációban, hiszen az ott dolgozó csaknem 500 szakember ugyanúgy teljesít, mint állami alkalmazott kollégáik, és a béremelés fedezetéül szolgáló csipszadót a Nagyatád környékiek is fizetik.

Kovács Róbert, a NagyatádMed Kft. igazgatója az államtitkár minapi bejelentéséről elmondta, egyelőre nem folyik közvetlen konkrét egyeztetés a városi kórház államosításáról, de nyitottak minden megoldásra, amely ésszerű a működtetés és a betegellátás szempontjából. Az adósságot három és fél év munkájával leszorító menedzsment bízik a tárgyalások eredményében, hiszen az idei pluszkiadások – benne az áfaemelés, a bérminimum-emelés, az infláció – őket is ugyanúgy érintik.