Roncsot jelez a szonár, hajótemető a Dráva mélyén

Hétfőn egy 15 méter hosszú hajómaradvány jeleit észlelték a Dunát szonárral pásztázó a folyami régészek. A Mária királyné elsüllyedt kincseshajói utáni kutatásnak jelenleg ez az eddigi legígéretesebb eredménye. A dunai kutatást most tíz napra felfüggesztik, hogy a Drávába merülhessen a nemzetközi folyami régész csoport. Dr. Tóth János Attila, a kutatások vezetője elmondta: 8-10 tagú gárda érkezik ide, köztük egy török szakemberrel, hogy folytassák a Drávatamásinál felfedezett, s mára világhírűvé vált hajótemető dokumentálását, s megkezdjék a Barcsnál talált elsüllyedt hajó feltárását.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Nemzetközi kutatómunka a Dráván, a hajótementő kincseit keresik
[/caption]
– Barcsnál egy húsz méter hosszú hajóroncsot rejt a víz. Épp az államhatáron fekszik, a hajó tatja még a magyar oldalon, az orra már horvát területen van – mondta. – Amíg a tamási bödönhajók funkciója még kérdéses – pontonhíd, vízimalom pillérei lehettek – , addig ezek a deszkák minden kétséget kizáróan hajózásra szolgáltak, vízijárművet borítottak. A barcsi roncs korát még nem tudtuk megállapítani, azonban a kovácsoltvas szegei is egyértelműen kizárják, hogy az utóbbi kétszáz évben készült volna. Az előkerült deszkák arról is árulkodnak: az itt elsüllyedt hajónál különleges szegelési technikát alkalmaztak az építők. A megszokottól eltérően a deszkákat nem a hajóvázra szegelték, hanem egymásra rögzítették. Hasonló technikával készült vízijárművet eddig mindössze egyet találtak egész Európában. Most erre a hajóroncsra koncentrálunk, amelyet Barcshoz közelebb találtak tavaly. Ezt szeretnék kiásni, és mellette folytatják a Drávatamásinál talált 29 bödönhajó dokumentálását.

Barcsnál szondázó ásatást végeznek, s ezzel egyidejűleg a drávatamási bödönhajók dokumentálása is folytatódik. Összesen 29 bödönhajó fekszik a mederben Drávatamásinál. Hasonló lelet – jóval kevesebb bödönhajóval – egyedül Franciaországban található, ezért a felfedezésnek érthetően hatalmas nemzetközi visszhangja van. A kutatás hosszadalmas, a leletek felfedezése csak a kezdete a munkának. Rengeteg kérdés vár még megválaszolásra.

Lelőhelyek a víz alatt

A történelem során ember és víz mindig összetartozott. Kikötőket épített mellé, hajózott rajta. Háborúzott, kereskedett a hullámokon. A folyómeder a világon mindenütt gazdag lelőhely, ugyanakkor mi még alig ismerjük a mieinket. Gyakorlatilag bárhol merültek le a régészek, eddig sehonnan sem jöttek fel üres kézzel. A mosoni Dunában török kori erőd rejtőzik, a Rábában várfalra bukkantunk, a Drávában bödönhajók tucatjaira, a Dunakanyarban pedig reményeik szerint kincseshajókra bukkannak.

A szakember elmondta: Dráváról visszatérnek a Dunakanyarba, ahol a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Búvárrégészeti Szakosztályával, a Börzsöny Múzeum Baráti Körével, valamint az esztergomi Balassa Múzeummal együttműködve július óta műszeres felderítést végeznek, hogy Mária királyné 1526-ban elsüllyedt hajóinak nyomára bukkanjanak. Ezt a kutatást a Los Angeles-i Hungaria Nostra Foundation támogatta.

– Egy korabeli leírásból tudjuk, hogy a királyné a mohácsi csata után hatvan hajóval próbálta az udvart Budáról Bécsbe menekíteni. Esztergomnál azonban az ottani kapitány rajtaütött a menekülőkön. A zűrzavarban néhány hajó elszabadult, majd elsüllyedt. A királyi kincstár nagyobb része eltűnt. Nem tudni, hogy milyen kincseket szállítottak az elveszett hajók mint ahogy pontos lelőhelyükről sem maradt fenn adat. A Dunakanyarban azonban máig legendák keringenek mesés kincset talált halászokról.