Zrínyi rajtaütésének eshetett áldozatul a megtalált hajó

Tíz nap alatt kilenc folyami régész forgatta fel a Dráva medrét Drávatamásinál, ahol Európa legnagyobb bödönhajó-temetőjét rejti a víz. Két éve kezdték el a feltárást, és minden merülés újabb tudományos szenzációt hoz. Az idei kutatásban egy horvát és egy török régész is részt vett, és az elsődleges cél a bödönhajóktól feljebb talált önálló hajóroncs vizsgálata volt, amely egyedi építési technikája miatt különösen felkeltette a régészek érdeklődését. Emellett természetesen folytatták a 29 felfedett bödönhajó dokumentálását is.

– Már a tavalyi merülések során is sejtettük: a vizsgálatok pedig mára minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy nem egy, hanem két különálló régészeti lelőhely rejtőzik a víz mélyén, Barcs és Drávatamási között – közölte Tóth János Attila, a kutatócsoport vezetője. – Sokáig azt gondoltuk, hogy a 29 bödönhajó és a felsőbb szakaszon talált hajódeszkák összetartoznak. Most már nyilvánvaló a számunkra, hogy két önálló lelőhelyről van szó, s csupán a véletlen játéka, hogy egymás közelében helyezkednek el. A feljebb elsüllyedt hajónál különleges építési technikát alkalmaztak a hajókészítők. A megszokottól eltérően a deszkákat nem a vázra szegelték, hanem eszkába szögekkel egymáshoz rögzítették. Hasonló módon épült hajót eddig mindössze egyet találtak egész Európában. Amíg a bödönhajók funkciója még kérdéses – pontonhíd, vízimalom pillérei lehettek –, addig ezek a deszkák minden kétséget kizáróan vízi járművet borítottak.

Hullámsírban

Járták a Drávát római, majd török hajók is, s még a századfordulón is merült itt hullámsírba vontatógőzös, uszály. A korabeli lapok beszámoltak több ilyen esetről. Arról is, hogy egy hajó nekiment a hídpillérnek, s emiatt süllyedt el. A történelem során mindig forgalmas hajózási útvonal volt a Dráva, ugyanakkor a folyó és vidéke jóformán a mai napig fehér folt a kutatók számára. Drávatamásinál 2006-ban merültek le először a folyami régészek, s rögtön Európa legnagyobb bödönhajó-temetőjére bukkantak. A kutatást 2007, majd 2008 nyarán folytatták, s még mindig maradt feladat bőven a lelőhelyen.

Az elmúlt napokban szondázó ásatásra került sor, a roncs körül lehetőség szerint sikerült megtisztítaniuk a medert. Ennek köszönhetően további hajótesttöredékek kerültek elő, s a hajó közvetlen közelében emberi csontokra is bukkantak. Egy ép koponya, emellett koponyatöredékek, alkarcsont is a felszínre került. A csontok alapján arra lehet következtetni, hogy legalább három ember meghalt itt.
– Valószínűsíthető, hogy 1603-ban Zrínyi Miklós ütött rajta itt egy török hajón – mondta a szakember. – Elsülylyesztette, a török katonákat pedig megölte. Nem kizárt, hogy a tragédia kapcsolatba hozható a bödönhajókkal, s Zrínyi célja egy bödönhajókból készült török pontonhíd elpusztítása volt.

A bödönhajóknál is sikerült továbbjutniuk a kutatással a folyami régészeknek, ugyanis az áramlás kimosta a mederből az egyik hajót, amelynek korábban csak kis része látszott ki. Most sikerült rajzokat készíteni róla, és alaposan megvizsgálhatták. – Faszögeket találtunk benne, és világosan felismerhető a hajó anyagából kifaragott borda is, amely a belső merevítést segítette elő. Ez megintcsak ritkaságnak számít, ugyanakkor a Drávánál épp az ilyen építésnek lehetett tradíciója, mivel hasonlóan van megmunkálva az a bödönhajó is, amelyet még az 1970-es években Barcsnál emeltek ki, s ma a barcsi múzeum bejáratánál látható.