Óraátállítás: a betegeknél zavartságot okoz az elveszített idő

Idehaza 1980 óta tekergetjük az óráinkat, évente kétszer egy órával előrébb és vissza. A nyári és téli időszámítás megkülönböztetésével a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) szerint évente egynapi energiafogyasztást spórolunk meg.  Évente 120-140 gigawattórával fogyasztunk kevesebbet azért, mert a tavaszi napéjegyenlőséget követő óraátállítás után reggel egy órával később kapcsoljuk fel a világítást, este viszont szinte ugyanakkor oltjuk le a villanyt, mint télen.

A MAVIR szerint a nyári időszámításra való átállással évente ezer háztartás, nagyjából egy kisváros energiafogyasztását, ötmilliárd forintot lehet megspórolni.



[caption id="" align="aligncenter" width="200"] Zavart okoz az egy óra elveszítése
[/caption]Az óraátállítást egyre gyakrabban vitatják. Az ellenzők szerint mára aligha van jelentősége, hiszen energiatakarékos izzók világítanak a háztartásokban, a közvilágítást pedig alkonyatkor automaták szabályozzák. A kritikusok szívesen hivatkoznak arra az amerikai tanulmányra, amely szerint a tavaszi átállással még veszítünk is energiát, többek között a légkondicionálók fokozott használata miatt. Európában is megkérdőjelezik: spórolunk-e egyáltalán. Változás aligha várható, hiszen az unióban 1996 óta minden tagországra kötelező érvényű irányelv szabályozza a tavaszi és őszi átállást.

Az időmérők előre- és visszaállításának élettani hatásai is vannak: európai kutatócsoport szerint megzavarja az emberek belső vekkerét. A nyári időszámítás kezdete utáni napokban több a baleset, csökken a teljesítőképesség. Az emberek megszenvedik az elvesztett egy óra hiányát.

Székely Borbálától, a siófoki kórház ideggyógyászati osztályának orvosától megtudtuk: átmeneti zavartságot okozhat, hogy a szervezetünkben megváltozik az alvás- és ébrenléti állapotot szabályozó hormonok napi megoszlása. A doktornő szerint az óraátállást azok viselik nehezebben, akik a frontokra is érzékenyebbek.