A természet maradt a főszereplő a Desedán

Azt mondta: a tó körüli világ úgy kínál gazdag programot a családoknak, hogy mindeközben kellő tisztelettel bánik a környezettel és annak értékeivel. Megtalálható itt minden, amitől kényelmes és szerethető a tó környéke, az ember jelenléte mégsem tolakodó.
Bő egy év alatt, 220 millió forintból épült föl a Fekete István Látogatóközpont, ám összességében több, mint 600 millió forintot fordított Kaposvár a Deseda-tó környékének fejlesztésére. Körbetekeredik már a kerékpárút, megépült a túraútvonal, a kilátó és két híd is.



– Dicséret illeti a látogatóközpont építőit, mert szerényen, ügyesen és józan mértéktartással építettek – emelte ki ünnepi köszöntőjében Áder János Kaposváron. – Ami pedig elkészült, a vízi ember jelenlétét és maradását szolgálja. Majd hozzá tette a köztársasági elnök: a vizeink élővilágához, a part és víz állatain, növényein túl tartozik még egy egészen egyedi faj, amely évezredek óta több-kevesebb sikerrel igyekszik az ökoszisztéma részévé válni. – Ez pedig a vizet szerető, a vízhez ezer szállal kötődő ember – hangsúlyozta. – Nevezhetnénk Homo Akváriusznak. „Csend és halk öröm.” Ahogy a Somogyhoz, Kaposvárhoz oly sok szállal kötődő Fekete István fogalmazott. Ez a természetet tisztelő, a vízparton is otthonára találó ember kiváltsága. A most átadott, az író nevével fémjelzett látogatóközpont – műveihez hasonlóan – nagyítót ad a kézbe, hogy ne csak nézzük, lássuk is a víz világát! – mondta Áder János.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Találkozás a békánál
[/caption]

A köztársasági elnök szerint a víz közös szerelem, de mindenki mást vár ettől a kapcsolattól. – A Deseda különlegessége az – mondta –, hogy itt nem csak a természet érintette meg az embert, az ember nyúlt hozzá a természethez. Méghozzá szerencsés mozdulattal. Adott neki, és nem elvett tőle. Mert bár a tó születéséről az ember döntött, a mesterségesből a lehető legtermészetesebb élővilág jött létre. A 70-es években született tavat nem csak az emberek érezték az első perctől magukénak, de a természet is birtokba vette. S amikor itt a Desedánál felkerekedtek, hogy szebbé, vonzóbbá, marasztalóbbá tegyék a látogatók számára a tavat, pontosan tudták, olyan pihenőhelyet kell létre hozni, ahol megvannak a kikapcsolódás technikai feltételei is, ahol van elég parkoló, szép strand, kényelmes kerékpárút, biciklitároló, menedék. A legfontosabb cél azonban, hogy a természet megmaradjon főszereplőnek, minden más csak udvarias segítőtárs.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A halaknál
[/caption]

– Kincsek között élünk, melyek nekünk természetesek, s amelyeket éppen ezért gyakran észre sem veszünk, miközben nap mint nap találkozunk velünk – kezdte ünnepi köszöntőjét Szita Károly polgármester. – Ilyen a mi természeti és épített környezetünk is. S ha megbecsüljük mindazt, amit szülőföldünk adott, és azt, amit eleink s mi magunk hoztunk létre, joggal várjuk majd, hogy az ország, a világ más pontjain élők is felfedezzenek bennünket. Ehhez bíznunk kell és kellett magunkban, és tenni a dolgunkat. Ápolni hagyományainkat és őrizni kincseinket.
Szita Károly felidézte a Deseda eddigi történetét, majd azt mondta: ahogy megváltoztak az igények, nem vettük észre, hogy amit máshol keresünk, az az otthonunkban is megvan. – Most ismét lehetőséget kaptunk arra, hogy virágozhasson, élettel teljen meg a Deseda, mert természeti értékeivel, növény- és állatvilágával, csupán azzal, hogy létezik, már hatalmas érték. Mert bár városban élünk, mégis elérhető távolságban van számunkra a természet. Azért fordítottunk több, mint hatszáz millió forintot a tó fejlesztésére, hogy éljünk a benne rejlő lehetőséggel. Nem kiaknázni akarjuk, nem a kárára gazdagodni, hanem együtt élni vele.
A köszöntők után Ábrahám Levente, a látogatóközpont gazdája vezette körbe a létesítményen Áder Jánost és Szita Károlyt, s mutatta be többek közt a központi diorámát, a Deseda élővilágát három dimenzióban bemutató makettet.

Az avatóünnepség végén Áder János sok élményt, örömöt kívánt a halak és a gyerekek fárasztáshoz, s vidám időtöltést, jó szórakozást valamennyi Homo Akváriusznak, majd az esős idő ellenére Szita Károly társaságában kerékpárnyeregbe pattant, így avatták föl a desedai kerékpárutat.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Aztán biciklire pattantak
[/caption]


Halak, vadak, madarak - minden, ami Deseda

Éppen negyven évre rá, hogy a Deseda-tavat a hasonló nevű patakból völgyzáró gáttal elzárták, s felduzzasztották, sok száz milliót költött Kaposvár a tóra és környékére. A tóra, mely nyolc kilométer hosszú, 26 kilométer kerületű, 260 hektár területű és 8,2 millió köbméter vizet tárol, vízgyűjtő területe pedig 170 négyzetkilométer.
A szerdán megnyílt Fekete István Látogatóközpontban látható többek közt az épület központjába épített óriási tölgyfa, ebbe a fába építették be a Desedán őshonos állatok kitömött példányait, a másik részük pedig vitrinekbe került. Három élőhelyet, erdeit, mezeit és zsombékos területet is megismerhetnek a központ látogatói, s helyet kapott a központban egy, a desedai halakat bemutató nagyméretű akvárium is. Élő állat megfigyelőhelyeket is kialakítottak, van béka les, és egy teljes egészében bekerített szitakötő les is. Ezen kívül kerékpárkölcsönző is működik a központnál.