Topjövedelmek: 3,3 milliárd a csúcs, sokan 100 millió felett

A dél-dunántúli régióban az előző évhez hasonlóan több mint 340 ezer személyijövedelemadó-bevallást nyújtottak be, melynek 42 százaléka Baranyából, 33 százaléka Somogyból, 25 százaléka Tolnából érkezett.
– Egyre népszerűbb az elektronikus bevallás – közölte Barlai Krisztina, a NAV régiós szóvivője. – Az adózók a bevallások több mint 60 százalékát már elektronikusan töltötték ki és 23 százalékát így is küldték meg a hivatalnak, megspórolva ezzel az esetleges sorban állást. Az elektronikus kitöltés aránya évről évre növekszik.

A jelentős arányú elektronikus kitöltés ellenére, beérkezéskor még a bevallások ötöde hibás volt, de augusztus elejére már csak a bevallások 0,4 százaléka maradt hibás. A javítások folyamatosan zajlanak. Barlai Krisztina a legjellemzőbb hibák kapcsán megemlítette az aláírás, az utalási cím, illetve a bankszámlaszám hiányát valamint azt, hogy nem megfelelő az önkéntes pénztári rendelkezés, a munkáltató, s azt is, hogy a kifizető által levont adóelőleg összegét téves sorban szerepeltetették.

A szakember arra is felhívta a figyelmet: a bevallások elkészítése során leggyakrabban a családi kedvezményt, a lakáshitel és a súlyos fogyatékos adókedvezményt vették igénybe. A szóvivő közleményében arra is felhívta a figyelmet: a Dél-Dunántúlon 75 ezren igényeltek vissza adót, összesen 2,9 milliárd forintot. Egy főre 38 452 forint visszaigényelt személyi jövedelemadó jutott.

A régióban 10 adózó vallott 100 millió forint feletti összevont jövedelmet. A legmagasabb bevallott összevont jövedelem 3,3 milliárd forint volt. Különadózó jövedelmet bevallók közül 38 érte el a 100 millió forintot, a legmagasabb jövedelem 1,4 milliárd forint volt – derült ki a NAV tájékoztatójából. Megtudtuk: Somogyban négyen vallottak be 100 millió forint feletti összevont jövedelmet, 100 milliónál magasabb különadózó jövedelmet 15-en, a legnagyobb összevont jövedelem 399 millió forint volt, míg a legnagyobb bevallott különadózó jövedelem 1 milliárd 492 millió forint volt. (Szakemberek szerint ez osztalékból vagy ingatlan-értékesítésből is származhat.)



Keszthelyi László, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének somogyi alelnöke – a tendenciát elemezve – rámutatott: térségünkben tovább nyílik a jövedelmi olló.
– A gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegények pedig a mindennapi megélhetés költségeit egyre nehezebben teremtik elő – folytatta. – Néhány tehetős nagyvállalkozó érhette el az átlaghoz képest kiugróan magas összevont jövedelmeket.

Keszthelyi László szerint a mezőgazdaság és egyes nagykereskedelmi tevékenységből származhattak a kiemelkedő összegek. Úgy látja: a folyamat várhatóan az elkövetkező időszakban tovább tart, noha örvendetes lenne, ha a középosztály anyagilag megerősödne. Akkor ugyanis a jövedelmi olló szűkülhetne, s ez közvetlenül, illetve közvetve hozzájárulhatna a gazdasági megerősödéséhez.
– Ehhez azonban szükség van a munkahelyteremtésre valamint a kis- és középvállalkozói szektor, illetve a családi vállalkozások hatékony támogatására – hangsúlyozta az elnök. Hozzátette: a jövedelmi viszonyokban azonban ekkor sem várható rövid távon gyors javulás. A somogyi átlagkeresetek az országos mezőny alsó harmadában találhatóak, jelents eltérés figyelhető meg a fejlettebb régiókhoz képest.