Befékezett az Európai Unió: ellenszélben a magyar szélenergia

– A történelmi Magyarországon még mintegy ezer szélmalom volt, s már 1925-ben felismerték, hogy a szélenergia lehet a legolcsóbb megoldás a modern gazdaság számára, de a magyar kormány politikája jelenleg nem kedvez a megújuló energiaforrások kiaknázásának, sőt az Európai Unió is „befékezett” e téren – mondta előadásában Tóth László professzor, a Szent István Egyetem tanára, hazánk szélenergia-hasznosítási lehetőségeit elemezve. – A szelet ipari méretekben lehetne hazánkban alkalmazni energiatermelésre, hiába terjedt el a nézet, hogy nincs szél Magyarországon.
Ezt erősítette kezdetben a Meteorológiai Intézet is, de végül közösen megalkották az ország széltérképét, és ebből kiderült, hogy nagy magasságban, a szélvédő erdősávok fölé nyúlóan már gazdaságosak lennének a szélerőművek. Ennek ellenére győzködni kell a kormányt, állítja Tóth László, mert nincs új telepítés. Jelenleg arra próbálja meg rábírni a döntéshozókat, hogy adjanak ki új engedélyeket, csupán arra kéri őket, hogy engedjék meg, adhasson áramot a magyar hálózatba, még állami támogatást sem kérne ehhez.
A jelenlegi szabályozás azonban egyenesen bünteti a „szeleseket”: menetrendet kell adniuk a következő napi teljesítményükről, és ha ettől mindössze 5 kilowattal eltérnek, vagyis akár több, akár kevesebb energiát termelnek, mindenképpen büntetést kell fizetniük. A jelek szerint az olcsó szélenergia térhódítása az olaj- és a gázlobbit zavarja, pedig évente 20 „paksi atomerőműnyi” szélerőművet helyeznek üzembe másutt a világban, főként Kínában és az USA-ban.

A rendezvényen bemutatta életének történetét Lakics László kaposvári vállalkozó, aki elmondása szerint mostanában egy kis szélerőművel kísérletezget, vagyis egy háztartási méretű szélturbina fejlesztésébe fogott, és egy év alatt jelentős eredményeket ért el, amelyeket be is mutatott telephelyén a konferencia résztvevőinek. Az első ilyen, 25 kilowattos berendezést Csurgó közelében fogják üzembe helyezni, a cége emellett a szél- és energetikai iparhoz kapcsolódóan gyárt generátorházakat, csapágypajzsokat és hűtőrendszereket, sőt alagútfúró gépeket is.


 
A konferencián átadták az idei Botka Imre díjat Nyers József professzornak, mert kiemelkedő tudományos eredményeket ért el a hőszivattyúk párologtatójának matematikai modelljén elvégzett számításokban. Az elméleti kutatás mellett a gyakorlati megvalósításban és a piaci alkalmazásban is élenjár. A hőszivattyúk által visszanyert hővel egyébként mintegy 85 százalékos megtakarítás érhető el, és Nyers Józsefnek van egy 1975-ben Szabadkán épített berendezése, ami azóta is megbízhatóan működik.