Biztonság kell a munkavállalónak, a havi fix csak harmadlagos

A biztonság 9,59 pontot kapott azon a tízes skálán, amelyben a portál által 5144 megkérdezett ember a munkahely megítélése során szóba jövő szempontokat értékelt. A munkahellyel szemben támasztott általános elvárások leginkább az ukrán munkavállalók preferenciáihoz hasonlítanak, de a munkahely megbízhatósága egyik környező országban sem fontos annyira mint Magyarországon. A válaszadók számára a második legfontosabb szempont, hogy megfelelő elismerést kapjanak a munkáért, míg a vonzó fix fizetés csak harmadik.

– Akinek van munkája, az inkább a gyengébb, de fix fizetést biztosító munkahelyen marad, mintsem a jobb bért ígérő, ám kétes jövőjű céghez vándorolna – összegzett egy állami cég kaposvári alkalmazottja. – Különösen nehéz helyzetben vannak a fiatalok, az anyagilag leszakadó középosztály végzős gyermekei nem vagy hihetetlen nehézségek árán találnak munkát. Így huszonévesen miként gondolhatnak családalapításra, otthonteremtésre? Sehogy. A családfenntartók végképp nem ugrálnak: örülnek, ha hónapról hónapra eltartják a gyermeküket, s befizetik a számlákat.

– Nem okozott különösebb meglepetést a felmérés megállapítása – kommentálta Tajnafői István, a kaposvári Kapos Járműgyártó- és Javító Zrt. elnöke.  A 25 éve alapított zrt. munkatársainak közel 30 százaléka kezdetektől fogva náluk dolgozik, bár időnként van egy-két alkalmazott, aki a jobb fizetés reményében máshol próbál szerencsét. Akadt olyan egykori munkatársuk is, aki később saját kárán jött rá: rosszul döntött. Új munkahelyén egyre nehezebben viseli a rossz bánásmódot, mely mélyen sérti az önérzetét.
– Az ehhez hasonló emberi történetek is részben magyarázatot adnak arra, hogy sokan miért teszik első helyre a biztonságot, a stabilitást – tette hozzá Tajnafői István.



– A stabilitás nagyon hiányzik a mai munkahelyeken – emelte ki Orbán István, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Szövetség elnöke. – Nehezen élnek meg a minimálbér körül pénzen fizetett alkalmazottak, s nem sok jóra számíthatnak a közmunkások. Hiába képzik ki őket kosárfonónak vagy mezőgazdasági munkásnak, ha az állami munkalehetőség egy-egy ember esetében gyakran csak néhány hónapra érvényes, s utána még sanyarúbb sors várhat az érintettekre. Sokat mondó az is, ahogy megyénkben jócskán megemelkedett az utóbbi időkben a kéregetők, élelemért házról házra járó nincstelenek száma. Ilyen viszonyok között teljesen érthető, hogy az álláskeresők a biztonságukért küzdenek. A munkahelyteremtés, s a dolgozók anyagi-erkölcsi megbecsülése indíthat el változást ezen a téren.

A szakismeret sem előny

A román és a szlovák dolgozóknak a munka elismerésén kívül nagyon fontos a tanulási és fejlődési lehetőség, amit a magyar válaszadók nem soroltak az első tíz legfontosabb szempont közé – derült ki a felmérésből. Az osztrák és a cseh megkérdezettek pedig érdekes munkakörre vágynak, ami a magyarok számára a kilencedik legfontosabb tényező volt.
– Hiába van tudás, szakismeret, ha nehezen találnak megélhetést az álláskeresők – osztja számos cégvezető álláspontját Takács Zoltán kaposvári vendéglátós. – Munka még csak lenne, de arra nincs garancia, hogy végzettségüknek megfelelő helyen keressék meg a kenyérre valót. Könnyen előfordulhat, hogy egy szakács újságkihordóként helyezkedik el, az érettségizett fiatal pedig fizikai munkát végez. A fiatal pályakezdők jószerivel támogatott munkahelyeken találnak állást.