Csepreghy Nándor: az utolsó lehetőség a felzárkózásra

Több mint hatvan érdeklődő, a megyei gazdasági élet jeles képviselői jöttek el, hogy meghallgassák Csepreghy Nándornak, a kormány fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkárának előadását.

Ez volt a tizenegyedik, az idén a negyedik alkalom, hogy egybegyűltek a vállalkozók, hogy pártpolitikától mentesen, de a gazdaságpolitikáról cseréljenek eszmét, mondta Ficsór János, főszerkesztő-kiadóvezető. Csepreghy Nándor másodszor volt a vendégünk.
[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Soha ennyien nem voltak még a Somogyi Vállalkozói Szalonon
[/caption]
Az összejövetelnek az Első Magyar Cukor Manufaktúra Kft. kaposvári székhelye adott otthont, házigazdaként Karl Schultes alapító-igazgató és Horváth Éva stratégiai főtanácsadó voltak jelen. Eljött Hanák Tamás, a Mediaworks napilap üzletágának igazgatója is. Az államtitkár előadását kiegészítette a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője, Sitányi László, aki az aktuális régiós és megyei fejlesztési lehetőségeket tárta a vállalkozók elé.

Csepreghy Nándor szerint nagyon hasznosak az ilyen rendezvények, ahol megismerhetik a vállalkozók véleményét, mert ezek alapján konkrét kormányzati döntések születtek már. A döntések pedig annak a globális kihívásnak igyekeznek megfelelni, amellyel hazánk és az EU, mint gazdaságpolitikai egység kénytelen szembenézni. A világválság után az unióban a kelet-európai tagországok felzárkóztatásnak szándéka egyre kisebb, a 2020-ig felhasználható uniós forrás az utolsó lehetőség lesz Magyarország felzárkóztatására. A kormány célja, hogy csak azok a vállalkozások jussanak uniós pénzhez, amelyek a foglalkoztatás bővülését, vagy a bevételtermeléssel a gazdaság növekedését szolgálják. A mezőgazdaságban és a turisztikai ágazat fejlesztésében látják a jövőt, ezzel az ország peremkerületein élők és a képzetlenek is munkához juthatnak. A kkv-kat úgy támogatnák, hogy technikai fejlesztésekkel versenyképesek lehessenek külföldön.



Magyarország 25 százalékkal javította a kifutó uniós források felhasználását tavaly, és az idén eddig már 900 milliárd forintot osztottak szét a pályázók között. Ha a hatékonyságról van szó, mégis az elszalasztott lehetőségekről szóltak az elmúlt évek, vallotta be Csepreghy Nándor államtitkár. Létesültek fürdők, ahová csak a polgármester jár a családjával, alacsony kilátók, teletérkövezett települések, és felújított ravatalozó-hálózatok. Ezzel szemben kevés volt a bevételtermelő beruházás. 2012. előtt az uniós pénzek csak 16 százaléka jutott el a vállalkozókhoz, most azonban 60 százalékot tervezett a kormány gazdaságfejlesztésre, és csak 40-et állami beruházásokra.
[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Az 1. Magyar Cukor Manufaktúra adott otthont a vállalkozói szalonnak
[/caption]
Nem mindegy, miként osztják el a forrásokat

– Elég az ígéretekből, a kkv-szektort tettekkel kell támogatni – emelte ki Budai Ferenc, az Iposz megyei elnöke. – Kétségkívül jó hallani, hogy a 2014-2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusban elnyerhető források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják hazánkban, csakhogy nem mindegy, hogy miként osztják el a forrásokat. Nem szabad megfeledkezni az építőiparról: ha ez beindul, akkor más nemzetgazdasági ágazatokat is lendületesen magával húzhat és munkahelyek sokaságát teremtheti meg.
Budai Ferenc szerint nem elég új beruházásokat indítani, hanem jelentős fejlesztési forrásokat kell ehhez csoportosítani.

Kocsis Gyula, a kaposvári Kocsis Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: talán túljut az ország azon, hogy sok helyen szinte kizárólag betanított munkásokat alkalmaznak, s alacsony hozzáadott értékű terméket gyártanak. A gazdasági felzárkózáshoz nélkülözhetetlen az innováció, s ezen kívül új, a nemzetközi üzleti életben is érdeklődésre számot tartó hazai termékek sorával lehet előrelépni. Társaságuk ezt tartja követendőnek: egy úgynevezett korlátos erőforrás ütemező szoftvert fejlesztettek ki.

– A gazdasági életben fontos a jól tájékozottság, a felkészült vállalkozók számíthatnak a cég fejlődésére, az eredmény növekedésére – húzta alá Horváth Károly, a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. megbízott vezérigazgatói kabinet vezetője.

S milyen változásokat sürgetnek a somogyi döntéshozók? Tavaszi József, az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. elnöke amondó: a gazdasági döntések, a pályázatok elbírálásánál ki kellene vonulnia a politikának, s szubjektív, szektorsemleges struktúrát érdemes kialakítani.
– Az adminisztrációs terheket csökkenteni kell, ami itt folyik, az horror – utalt az előírásdzsungelre Tavaszi József. A nehézségek dacára kész programmal álltak elő: a jelenlegi eu-s pénzügyi ciklusban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a megújuló energiára. Nemrég két darab, 50 kW-os napelem erőművet telepítettek, s közel 120 millió forintért egy biomasszarendszert kívánnak létrehozni. Pályázati forrásból további fejlesztéseken gondolkodnak, csakhogy korántsem mellékes kérdés, mikor jutnak a megítélt összeghez.

– Egy 23 milliós forintos műszaki fejlesztést hajtottunk végre, melyhez 15 millió forintot nyertünk, de a pénzt nem kaptuk meg – így Horváth Éva, a kaposvári 1. Magyar Cukor Manufaktúra stratégia főtanácsadója. Aláhúzta: ettől függetlenül nem tesznek le a fejlesztésekről, elsősorban logisztikai típusú pályázatokba kívánnak bekapcsolódni. Raktárépítés, illetve -bővítés szerepel az elképzelések között, s a munkakörülmények javítását is fontosnak tartják, így  az öltözők, irodák és szociális helyiségek korszerűsítése is szóba jöhet.

Garázsból indultak

Horváth Éva, az MCM tanácsadója rámutatott: indulás óta fejlesztéspártiak. Két dolgozóval 1997-ben egy garázsban kezdték el a munkát, az első esztendőben közel kétmillió forint volt a bevételük, jelenleg 62 dolgozót foglalkoztatnak, s éves árbevételük mintegy hétmilliárd forint. Az idén tavasszal átadták az új porcukorgyártó-részleget. Horváth Éva – az átalakulás előtt álló nemzetközi cukorágazatra utalva – megpendítette: azzal, hogy teljesen szabad lesz a piac, szükség van kiérlelt, tartósan is működő gazdasági programokra, melynek záloga az innováció.
Ennek szerepe az élelmiszeriparban éppúgy meghatározó, mint a vendéglátásban.

Bacsa Andrástól, az egész éven át nyitva tartó zamárdi Szent Kristóf Pincészet tulajdonosától tudjuk: kreatív gondolatokra, következetesen megvalósított gazdasági tervekre építették vállalkozásukat. Mely egy kis családi borászatból közel másfél évtized alatt a Balaton-part egyik közismert és népszerű vendéglátóhelyévé nőtte ki magát.
– Az elején alig 20 vendéget tudtunk fogadni a borkóstoltatáskor, ma már népes vendégkör is kényelmesen elfér a jól felszerelt boréttermünkben – folytatta a szakember, aki a Somogyi Vállalkozói Szalon szerda esti rendezvényén a neves pincészet finom nedűiből kóstolóval egybekötött bemutatót tartott.

Remekül nyomon követhető a fejlődés: a borpince és a pincegaléria mellett nagy sikert aratott a látogatók körében az I. Tradicionális Magyar Élelmiszer Múzeum, ahol sonkák, szalonnák, szalámik sokaságán kívül különleges finomságok közül is választhatnak a betérők. A pincészet, amely hat saját palackozású boráról – a többi közt Irsai Olivér, Rajnai rizling, Cabernet Sauvignon, Kék frankos – széles körben ismert, újabb és újabb ötletekkel rukkolt elő: a vendéglátóhely közelében íjászpályát és állatsimogatót hoztak létre. S rendezvények sokaságát – a céges programoktól a legény- és leánybúcsún át a csapatépítő tréningig – vállalják, s az eddigi eredmények visszaigazolták az elképzelés jogosságát.