Apáról fiúra... Kié lesz a cég, ha a gyerek külföldre megy?

A legnagyobb a baj az agrárvállalkozások esetében, különösen Somogyban, hiszen itt magasabb az agrárgazdálkodók átlagéletkora, ugyanakkor a szakma szerint a képzettség hiánya is jellemző a megyében. A somogyi gazdák egy része, főként a kisebb gazdaságok tulajdonosai ezért előbb-utóbb áruba bocsátják cégeiket, inkább a nagyobbaknak van esélyük a talpon maradni. Ezeknél viszont az a jellemző, hogy nagyapáról száll unokára a tulajdon.

<hirderes>

A cégátadás nehézségei persze nem csupán erre a szektorra jellemzők, számos területen okoz problémát egyebek mellett a népességfogyás, illetve a fiatalok kivándorlása. A napi.hu azt is megírta, ugyancsak tetten érhető a generációs szakadék: az új vezetői nemzedék kevés motivációt érez arra, hogy egy kicsi, hagyományos szisztémájú cégnél legyen röghöz kötve. Egy fiatal menedzser szemszögéből sokkal trendibbnek tűnik egy multicég üzletközpontjában dolgozni.

Nem csoda hát, hogy a kaposvári telephellyel is rendelkező Lakics Gépgyártó Kft. első 30 évéről szóló könyvben is megfogalmazták: utódot találni könnyű, megfelelő utódot találni nehéz. – Viszonylag korán elkezdtem foglalkozni a cégnél az utódlás kérdésével – mondta Lakics László. – Két fiam van, s szerintem az nagy szerencse, hogy a két gyereknek más-más az érdeklődési köre, egyikük közgazdász, másikuk most szerezte meg harmadik, gépészmérnöki diplomáját. Mert az a tapasztalatom, hogy komoly problémákat okozhat egy családi vállalkozás életében, ha az utódok érdeklődési köre azonos. Szóval én időben elosztottam a cégvagyont és a feladatokat is. Annyit kötöttem ki, hogy a cég tabu, mindenképpen megmarad. Mára aztán megvalósult az álmom, mindkét fiam a vállalkozásunkban dolgozik, s kész a továbbvitelére.



Pedig korábban Lakicséknál se volt egyértelmű, hogy a két fiú viszi tovább, amit édesapjuk elkezdett. Péternek például nem igazán tetszett, hogy édesapja milyen sok időt töltött munkával. S annak is kevés jelét látta, hogy van értelme a sok munkának. Azt mondta, a szabadság segítette döntését, az, hogy egyáltalán nem volt kényszer számára a családi vállalkozás.

Így van ezzel vélhetően a Móricz mezőgazdasági szakképző iskola diákjainak harmada is, akik Torma Sándor igazgató szerint kifejezetten azért választották iskolájukat, hogy átvehessék a nagypapa gazdaságát. – Somogyban különösen kiöregedett az agrárgazdálkodói szakma – mondta Torma Sándor –, és sajnos a megfelelő képzettség hiánya is jellemző az ágazatban. Azt nem lehet mondani, hogy inkább az jellemző a megyében, hogy a gyerek vagy unoka átveszi a gazdaságot vagy az, hogy áruba bocsátják. Mindkettő jellemző, inkább a kisebbeket dobják piacra, s a nagyobbakat viszik tovább a leszármazottak. Iskolánkban azt látom, hogy a tanulóink harmada biztos üzemi háttérrel rendelkezik. Az induló duális képzéssel pedig azt is szeretnék elérni, hogy a diákok minél többet legyenek az üzemekben. Aminek eredményeképpen aztán talán az utánpótlás területén is előrébb lehet lépni. S bár vannak már intézkedések, de a szakma úgy látja, állami beavatkozásra volna szükség, például olcsóbb hitelekkel, gazdaságátadási programokkal segíthetnék az utódlást az agrárágazatban.

A többség egy-két évre tervez előre

A CIB Bank kis- és középvállalati vezetők körében végzett Stafétabot kutatásából kiderült, hogy egyre több cégvezető gondolkodik távlatokban és készít stratégiai tervet, a vezetők közel kétharmada egy-két évre tekint előre. A megkérdezett kis- és középvállalkozások 82 százaléka rendelkezik stratégiával. A kutatásban 100 millió és 10 milliárd forint közötti árbevételű cégek vezetőit, tulajdonosait, 600 üzletembert kérdeztek meg. A CIB Bank közleményében pozitívumként értékeli, hogy a tervet készítő vállalkozók 67 százaléka szükség esetén finomhangolást hajt végre a stratégiáján. Ennek okai között szerepel a vevők igényeinek változása, a versenytársak viselkedése és a külső szabályozás változása is. A megkérdezett cégek 64 százalékánál a vezető egyben tulajdonos is, közülük 48 százalék 5 évnél hosszabb ideig tervezi, hogy aktívan részt vesz a cég vezetésében, 41 százalékuk viszont már gondolkodott az utódlás kérdésén.