Cafetéria 2017.: osztanak, szoroznak a cégvezetők

A kormány honlapján olvasható tájékoztatóban a többi közt az áll: az új, egyszerűsített cafetéria-rendszernek köszönhetően jövőre több mint négymillió munkavállaló kaphat 100 ezer forintot készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató.

Svajda József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség megyei elnöke rámutatott: aligha véletlen, hogy ekkora felzúdulást keltett a cafetériával kapcsolatos változás. A kormány ugyanis néhány nappal ezelőtt egyoldalúan elhatározta, hogy miként akarja módosítani a béren kívüli juttatás rendszerét.
– A dolgozók érdekei egyik napról a másikra sérülhetnek, ésszerű lett volna, ha figyelembe veszik ezt a döntéshozók – emelte ki. – Úgy gondolom, a változtatással egyszerűen kiveszik a dolgozók kezéből a választás lehetőségét, szűkül a mozgásterük.



Svajda azzal érvelt: a béren kívül juttatás fontos azoknak a munkavállalóknak, akik ezt eddig is megkapták. Csakhogy korántsem élvezte mindenki a rendszer előnyét, hiszen a versenyszférában – országosan – nagyjából minden negyedik vállalkozásnál biztosítják a cafetériát, Somogyban vélhetően ennél rosszabbak a mutatók. A Magyar Szakszervezeti Szövetség korábbi állásfoglalásában egyebek mellett azt írta: azt a változtatást kezdeményezik, hogy a dolgozó maga dönthesse el, hogy a cafetéria-keret mekkora részét kéri készpénzben és bruttósítva épüljön be az alapbérébe valamint mennyit igényel SZÉP-kártyán. Szerintük ez a változtatás a SZÉP-kártya kibocsátókat arra ösztönözné, hogy versenyezzenek a dolgozókért, és kedvezényekkel igyekezzenek megnyerni őket szolgáltatásuk igénybevételére.
Az érdekvédők azt is közölték: ismét bebizonyosodott, hogy a nem megfelelő előkészítés, az érintettek kihagyása a folyamatokból, az egyoldalú érdekérvényesítés elfogadhatatlan igazságtalanságokat, kezelhetetlen helyzeteket eredményez.
– Szerintem az lenne a megoldás, ha minden munkavállaló tisztességes bért kapna, amiből becsülettel el tudná tartani a családját  – hangsúlyozta Svajda. – S nem különféle „ezüst fillérekkel” kéne megtoldani a béreket, hanem az lenne a jó, ha normális fizetést biztosítanának számukra.

Osztanak-szoroznak a cégvezetők, hogy milyen juttatásra futja a jövőben. Szalai Gyula, a KVGY tulajdonos-ügyvezetője azt mondta: 340 dolgozónak fizetnek cafetériát. Tavaly mintegy 50 millió forintot szántak erre, s fejenként nagyjából egy havi nettó fizetésre jött ki a juttatás, az idén – egyfajta előlegként – havi 5000 forint értékben adnak Erzsébet-utalványt. Az év vége előtt, a 2016-os eredmények ismeretében döntenek majd arról, hogy biztosítanak újabb összeget.

Bálint Ildikó, Gige polgármestere érdeklődésünkre közölte: étkezési jegyet vehetnek fel a közalkalmazottak és a közös hivatalban dolgozó köztisztviselők. Ha lehetőségük lesz rá, jövőre is fenntartják ezt a juttatási formát, amely bevált.

– A kafeteria nálunk nem fér a keretbe – jegyezte meg Kalocsai Bálint, a böhönyei Szabadság Zrt. elnöke. A társaságnál 17-en dolgoznak, s csaknem 600 hektáron gazdálkodnak, éves árbeévtelük közel 400 millió forint.  – Régebben még számíthattak erre a juttatásra az alkalmazottaink, ám az utóbbi néhány évben nem úgy alakult a mezőgazdaságban a pénzügyi helyzet, hogy erre lehetőség nyíljon. Legalábbis nálunk. Ha a nyári betakarítási munkálatok után, ősszel már részletes adatok állnak rendelkezésünkre a 2016-os forgalomról, akkor esetleg szóba kerülhet ez a kérdés, de addig nem.
Böröczi Csaba, a Citrom Autósiskola ügyvezetőjétől tudjuk: náluk nincsenek alkalmazottak, vállalkozók dolgoznak, s nem adnak cafetériát.
Ács József, a kaposvári Ács Pékség tulajdonosa azt mondta: ők sem tervezik a béren kívüli juttatás bevezetését.