Európában, így Magyarországon sincs jövője a középszerűségnek

– A növekvő látogatottságnak az ad értéket, hogy közösen építettük fel ezt a rendezvénysorozatot – mondta Ficsór János, a Somogyi Hírlap főszerkesztő-kiadóvezetője, aki a Somogy Takarék megjelent vezetőit is köszöntötte.
A kaposmérői Kassai Fogadó immár harmadszor adott otthont a Vállalkozói Szalonnak, a vendégek a kiváló ételek mellé a balatonboglári Hujber Pincészet borait kóstolhatták.



A legjobb példa a labdarúgó Eb arra, hogy a sport felrázza az embereket, nagyobb életkedvvel látnak munkához a sikerek után, így látta Karg Ferenc, a Karg Autócsoport cégtulajdonosa. Az élsport és a magyar gazdaság azonban más dimenzióban mozog, vélte Budai Ferenc építési vállalkozó. Ha egy térség, például Somogy, elmaradottsággal küzd, nehéz a vállalkozóknak úgy motiválniuk a dolgozóikat, hogy helyben maradjanak.
– Ha a béreket nem tudjuk emelni, a környezetet próbáljuk úgy alakítani, hogy otthonosan érezzék magukat. Döntően a pénz számít, de az is fontos, milyen körülmények között, milyen közösségben dolgozik valaki. Ez leginkább az idősebbeknél nyom a latban, a fiatalokat már nem lehet megfogni ezzel – mondta Budai Ferenc. – Ha történne egy gazdasági fellendülés, csak akkor lehetne a fizetéseket úgy korrigálni, hogy az alkalmazottak ne külföldön keressék a boldogulást, hanem itthon a családjuk körében.  

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Nagy érdeklődés övezte a nyári szünet előtti utolsó Vállalkozói Szalont
[/caption]
A dolgozót legjobban anyagilag lehet motiválni, azonban az elmúlt öt évben nem emeltük termékeink árát, de a költségek nőttek, így a motiváció elmarad – mutatta be cége helyzetét Ojtó Lajos, a Slendy Kft. ügyvezetője.
– Megpróbálunk az alkalmazottaknak családias, nyugodt környezetet biztosítani. Számíthatnak arra, hogy mindig megkapják a fizetésüket, megbecsülik őket, igyekszünk megoldani a gondjaikat – mondta Ojtó Lajos. – A legtöbben azonban minél több pénzt akarnak keresni. Ezért indulnak külföldre, de hozzánk már tértek vissza többen, mert kiszámolták, hogy 50-60 ezer forinttal többet kereshetnek ugyan, de 3-4 hétig nem látják a családot, és ez volt a motiváló erő...

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Karg Ferenc szerint a sport felrázza az embereket
[/caption]
Az emberekkel bánni mindig nehéz feladat egy cégvezetőnek, de az utóbbi években a legnehezebb a motiváció, állította Szalai Gyula, a Kaposvári Villamossági Gyár ügyvezető igazgatója. Ezért rendszeres képzéseket, tréningeket tartanak.
– Jellemzően fásultak az emberek, és nem csak az 50 felettiek. A fiatalok, a Z-generáció pedig már nem elkötelezett senkinek, egyetlen nap alatt továbbállhatnak. Nincs törzsgárdaszellem a munkahelyeken, öt-tíz éves munkaviszonyokkal nem büszkélkednek – mondta Szalai Gyula. – De a szakirodalom azt tartja, hogy egy rendszer nem attól lesz jó, hogy minél több pénzt rendelünk hozzá...

Kell egy magyar

Egy magyar alkalmazott minden csapatba kell, állította egy nemzetközi telefonos multicég vezetője Mocsai Lajosnak, mert a magyarok kreatívak. Kettő viszont már sok, mert ha együtt vannak, ketten kétfelé húzzák a csapatot... A magyaroknál eltérő a fegyelmezettség színvonala. A németek sokszor aratnak sikert azért, mert a tudásuk felett teljesítenek: inkább lecsökkentik a kreativitást, és az egyéniséget alárendelik a cél elérésének. Mocsai Lajos egykoron egy kieső csapatot vett át a Bundesligában, és mégis sikert arattak, mert a német játékosok küzdőképességel pótolták a tudásbéli hiányosságot.

50 százalék, hogy nyer-e a csapat a véghajrában. Ez éppen olyan, mint az, hogy a vajas kenyér melyik felére esik. De mi magyarok leginkább a kudarcra emlékezünk, emelte ki Mocsai Lajos. Kísérletek igazolták, hogy nagy nyomás alatt csak az emberek 10-12 százaléka tud jól teljesíteni, és 30-40 százalékuknál fejleszthető ez a képesség. Azt nehéz elérni, hogy minél nagyobb egy feladat, annál jobban teljesítsen valaki. Jó és kiváló teljesítmény között a motiváció dönti el a különbséget. A kiváló teljesítményhez belső motiváció szükséges, azonban a magyarok több mint felénél a külső motivációs hatások számítanak. A sport csodálatos világa segít nagy téthelyzeteket váró, és benne jól döntő embereket nevelni. Ez kell, mert Magyarországon és Európában a középszerűségnek nincs jövője...

Megnőtt Kaposmérő ismertsége

A Vállakozói Szalon helyszínén, a Kassai Fogadóban Prukner Gábor kaposmérői polgármester a Kassai Lajosról nemrég elkészült dokumentumfilm kulisszatitkait tárta fel a közönségnek. Az éveken át forgatott mű szinte minden képét Mérőben vették fel. A film szüleinek tartják magukat, hiszen az önkormányzat és a helyi vállalkozók a kezdeményezés mellé álltak, és sokszor ők lendítették át a holtponton Kaszás Géza színész-rendezőt. 30-35 millió forintból készült el a Lovasíjász, és a pénz nagyobbik részét a település adta össze, nem Somogy és nem Kaposvár, emelte ki Prukner Gábor. Azóta a film nagy sikert aratott, több mint 80 ezren nézték meg, főként kis mozikban, mert a nagy forgalmazók nem karolták fel kezdetben. A film sikeréből Kaposmérőnek is kijutott, mert a település ismertsége megnőtt, és most azon dolgoznak, hogy ezt kiaknázzák. Óriási az összhang a település és a Kassai Völgy között, és arra törekednek, hogy a közeljövőben kulturális programokkal párosítsák a fellendülő látogatottságot. A munkájuk sikerét bizonyítja, hogy Kaposmérő a belügyminisztertől Falumegújítási Díjat kapott 2016-ban, egyetlen somogyi településként, tette hozzá a polgármester.

Megérett a meggy

A meggyes ételek és italok népszerűsítést szolgáló EzerKert Program keretében ingyenes kóstolást tartottak a megyében több helyszínen, így a kaposmérői Kassai Fogadóban is. A termelők ezzel a belső fogyasztást élénkítenék, mert értékesítési gondokkal küzdenek. Bár a termés fele a tavaszi fagy áldozatául esett Belső-Somogyban is, de a felvásárlási árak nem nőttek. Az orosz embargó hatására ugyanis nincs elég piac, és a szerb meggy áramlik Európába, tudtuk meg a Balaton-Ker-tész Szövetkezet elnökétől, Máté Józsefnétől.