„Jó az irány” - szinte mindenhol bért kell emelni

– Szinte mindenhol bért kell emelni – mondta lapunknak Tajnafői István, a kaposvári Kapos Járműgyártó- és Javító Zrt. elnöke, aki szerint ezt az országos és a somogyi átlagkeresetek közötti jókora különbség is erőteljesen indokolja. A kormány 15 százalékos minimálbér növelési javaslatát elfogadhatónak tartja, bár nyilván lesznek olyan cégek, ahol korántsem könnyű végrehajtani egy ilyen mérvű emelést. A szakember hangsúlyozta: náluk nem minimálbért keresnek a fizikai dolgozók, a teljesítménybérnek köszönhetően jóval több pénzt visznek haza, s a cégvezetés arra törekszik, hogy a jövőben még kedvezőbben alakuljanak az anyagi viszonyok. Arra a felvetésre, miszerint egyes vélemények szerint a jelentős minimálbér-emelés következtében egyes cégeknél – fellépő anyagi gondok nyomán – kénytelenek elküldeni a dolgozók egy részét, illetve elmaradhatnak fejlesztések, az elnök úgy fogalmazott: a jövőben is addig nyújtózkodnak, amíg a takaró ér. Nem akarják magukat túlvállalni semmilyen téren, ugyanakkor a fejlődésről, a műszaki innovációról sem hajlandóak lemondani.
– Évente 10-15 kisbuszt építünk át, s ehhez szükség van egy új csarnokra, aktuális a gépcsere is – jegyezte meg az elnök. – A versenyképesség erősítése érdekében feltétlenül megakarjuk valósítani a beruházást.


 
Lackovics Sándor, a magyaratádi Barátság mezőgazdasági szövetkezet elnöke rámutatott: korántsem mellékes, hogy egy vállalkozás melyik gazdasági ágban próbál érvényesülni. Szerinte ugyanis az agráriumban korántsem annyira egyszerű a boldogulás, mint ahogy azt egyesek úton-útfélen hirdetik.
– Kemény feltételek között termeljük ki a bevételt, amit aztán fel tudunk osztani – emelte ki. – Nekünk akkor is utalni kell, ha történetesen rossz évet zárunk. Ez az idény sem arról híres, hogy kiugróan magas terményárakat kaptunk volna...
Az elnök szerint nem lehet tovább halogatni az élő munkaerőt terhelő magas költségek csökkentését, s fontos változást hozhat a négy százalékos munkaadói járulékcsökkenés. Az pedig a jövőre nézve újabb biztatást jelent, hogy 2018-ban is további két százalékponttal mérséklődhet a munkáltatói járulék. A megtakarításokat bérfejlesztésre lehet fordítani, s azzal Lackovics is egyetért: a mezőgazdaságban erre égetően szükség van.
– Ha nem így lesz, akkor ki vállal munkát 10-15 év múlva az agráriumban? – tette fel a kérdést, s ezzel a már ma helyenként krónikus munkaerőhiányra célzott. Jelzésértékűnek tartja, hogy hosszú évek óta alatt náluk sem volt gyakorlaton főiskolás, egyetemista. Sokan eleve az alacsony bérek miatt távolodnak el a mezőgazdaságtól.

A sütőiparban már hosszabb ideje tetten érhető a folyamat, állapította meg Tóth Tamás, a toponári Deseda pékség vezetője. A jól képzett, gyakorlott munkaerő megtartása érdekében az év elején 20 százalék körüli béremelést hajtott végre, s ez érezhetően javított a helyzeten. A 2017-es 15 százalékos minimálbér-emelés szerinte megvalósítható, bár számos, elsősorban kisvállalkozás esetében komoly fejtörést okozhat a kivitelezés.

– Jó az irány – utalt béremeléssel kapcsolatos bejelentésre Keszthelyi László, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének megyei alelnöke, aki szerint épp ideje változtatni a meghonosodott állapotokon. Ha ugyanis a környező országok előírásait vesszük alapul, akkor egyértelműen látszik: Magyarországon a legmagasabbak a béreket terhelő közterhek. Szerinte a munkaadói járulékcsökkentés nyomán már rövid távon, akár a jövő év második felében kedvező változásokat lehet tapasztalni makrogazdasági szinten.

Szulimán József, a kaposvári Borostyán Mezőgazdasági Áruház tulajdonosa amondó: a minimálbér-emelés a termelékeny, folyamatosan nagy mennyiségű megrendeléssel rendelkező vállalkozásoknak vélhetően kisebb gondot jelent, mint a kis- és középvállalkozói szektornak. Úgy vélte: a keresetnövekedés révén nyilván emelkedik a belső fogyasztás, ám azt nehéz megjósolni, hogy ez a többletbevétel, melyik kereskedelmi szegmensben csapódik le. Nagy kérdés: a multik vagy inkább a helyi kereskedések húznak ebből elsősorban hasznot.

Biztos jövőkép

Lackovics Sándor átérzi a mezőgazdasági dolgozók olykor kiszolgáltatott helyzetét, hiszen a speciális foglalkoztatás következtében számos helyen télen megválnak a dolgozóktól, munkanélküli ellátást kapnak. A magyaratádi cégnél azonban a következő tavaszig is állományban maradnak az alkalmazottak,.
– Megbecsüljük munkatársainkat – húzta alá a cégvezető. – A cég sikere alapvetően rajtuk múlik: ha jól dolgoznak, akkor – ha az időjárás és a piac is kedvezően alakul –, abban az esetben kedvező évet zárhatunk. Értékes gépekkel dolgozunk, s nem mindegy, miként bánnak a járművekkel a munkások. Nálunk szemlátomást a csapat úgy törődik mindennel, mintha  a sajátja volna. Szerintem a bérek alakulása ezzel a ténnyel is összefügg: ha valakit megfizetnek, az minden bizonnyal jobban törődik a céges felszereléssel, mintha a legalacsonyabb összeget kapnák.
Jövőre két vagy három, egyenként mintegy 60 millió forint értékű új kombájnt kívánnak vásárolni, amit a legközelebbi aratáskor már használnak.