A világ egyik legjobb érsebésze lett a bajomi cukoripari technikus

A magyarázat akár egyszerű is lehetne, hiszen a világhírű professzor, Várady Zoltán egykori alma materének, pontosabban annak utódintézményének házi versengéséről van szó, amit az érsebész anyagilag is támogat. Több ez mint szép gesztus, érezzük mindannyian, mégis, felmerül a kérdés: hogyan kerül ki pont egy élelmiszeripari iskolából a földkerekség egyik legjobb, és speciális eljárási technikája miatt a világ egyik legismertebb érsebésze?

Várady Zoltán a nagybajomi református lelkész gyermekeként az ötvenes években esélytelenül indult a gimnáziumok felé származás miatt, édesapján túl felmenői közt tudhatjuk a Pápai református Kollégium alapítóit is, éppen jókor jött a frissen Kaposváron induló Cukor- és Édesipari Technikum – emlékszik vissza a nyolcvan éves professzor, aki ugyanolyan lendületesen adta elő megnyitóját a minap a diákoknak, mintha a frankfurti egyetemen hallgatnák a medikusok, miként kell bánni a specialitásának számító aprócska, injekciós tűnél is kisebb szikével és műtéti eljárására jellemző horgos spatulával. – Nagyon jó, igazán magas szintű biológiai és kémia tanításban volt itt részünk, olyannyira, hogy az orvosi egyetemen az első évben, habár ez a két tárgy rostatárgynak számít, semmiféle problémám nem akadt – mesélt tovább szerénykedve a kaposvári diákévekről.

Szorgalmának és maximalizmusának köszönheti korai sikereit

A világhírű Várady-módszer

„A Várady-féle mini sebészeti eljárás lényege az, hogy a műtétkor kiszemelt visszérhez a hagyományos kivágás helyett egy pici szúrással jut el, amit finom csipesszel leválaszt a bőrről, majd kihúzza. Nem kell vér, infúzió, narkózis és népes asszisztencia” – összegzi röviden a díszpolgárára méltán büszke nagybajom.hu, települési weboldal. Az eljárásban nagyon fontos, hogy míg hagyományos módszerrel operált beteg egy hétig marad a kórházban, Várady-módszerrel műtöttek már a beavatkozás műtét másnapján otthonukba bocsáthatók. A beteg számára minimális megterheléssel jár, ambuláns beavatkozással is elvégezhető, tehát altatás mellőzésével helyi érzéstelenítésben történik, nincs vágás csak szúrás, minimális a fertőzési veszély. Az eljáráshoz Várady Zoltán saját maga kifejlesztette a szükséges mikrosebészeti műszerkészletet is, amit stílszerűen VÁRADY márkanévvel készítenek és forgalmaznak világszerte.

Innen aztán természetesen aligha lehetett könnyebb az útja Várady Zoltánnak, aki végül kitűnővel abszolválja az érettségit, majd ragaszkodva a tökéletességhez „summa cum laude” minősítés mellett végzi el az orvosi egyetemet Budapesten. Az eredményeivel és szorgalmával kitűnő sebész végül Miskolcon, a helyi kórházban vizsgázik le szakorvosként, de ekkor már megmutatkozik a kutatás iránti érzékenysége, jóllehet akkor még ortopéd módszerekben ad elő, egyelőre a baráti országokban. – Végigjárhattuk a keleti blokk nagyvárosait, s ekkor már elmehettem Kelet-Németországba, majd nyugaton a Frankfurti Egyetemi Klinika is meghívott, miután ott tarthattam előadást, egy ösztöndíjat is kínáltak – emlékezett vissza, direkt kerülve a politikai nyomás érintését, ami szívesen tartotta volna gyeplőn a fiatal, ambiciózus sebészt. A második frankfurti ösztöndíj elnyerése és egy újabb tudományos konferencián aratott siker után határozott úgy 1966-ban, nem tér vissza Magyarországra, azóta is Frankfurtban él.

Egy véres visszér műtéttel kezdődött minden

– Míg itthon az volt a gyakorlat, hogy örülhetett az ember, ha bejut a műtőbe, addig Németországban szerencsére megkövetelték, hogy gyógyítson, kutasson és tanítson is egyszerre az orvos, így élhet teljesen a hivatásának az ember, s ezt ösztönözték is – világít rá emlékeiben, amikor arról kérdezzük, hogyan tágultak ki előtte a lehetőségek. – Az alapötlet, hogy a lehető legkisebb beavatkozással műtsük az eret, egy szörnyű kaposvári élményemhez kapcsolódik. Amikor egyetemi hallgatóként itthon voltam nyári gyakorlaton, láthattam egy számomra túl véres visszér műtétet és ekkor fordult meg először a fejemben az ötlet. – Amiből aztán világhírnév lett, s amit öt kontinens minden érsebésze ismer.

Nagybajom díszpolgára a következő érsebészeti konferenciára készül

Névjegykártyájára alig fér fel a tudományos fokozat és kutatói munkahely, ami Várady Zoltán nevéhez fűződik. – Különösen arra vagyok büszke, hogy a Frankfurt mellet a mexikói Puebla egyetemének professzora is lehetek. Ez annak köszönhető, hogy bár negyed évszázadon át mindig egy hónapot tanítottam csak ott, nemrégiben megtiszteltek ennek az elismerésével – emeli ki. A kártyán különben feltűnik, hogy a bolíviai La Paz mellett Nagybajom díszpolgára is. Gyökereitől soha nem szakadt el, mint mondja nagy szeretettel emlékszik, Nagybajomra, ahol ugyancsak előadást tartott az egészség napokon, és Kaposvárra is. – Amikor itthon vagyok, mindig rákacsintok a régi épületre (az egykori Kinizsi iskola épülete a Kossuth téren – a szerző) – mosolyog korát teljesen meghazudtoló diákos jókedvvel. Feladata azonban így is sok, a róla elnevezett érsebészeti konferenciasorozat következő állomására készül, a tavalyi budapesti után most éppen Rigában tartják. – Nagy elismerés ez is számomra, az idén már negyven országból érkeznek kollégák, most először Ausztráliából is – mutatja a DVD-mellékletes szakmai meghívót, majd utoljára még a kedvünkért fiatalos lendülettel felsiet az előadó élelmiszer-iparis diákokhoz, hogy lehozza prezentálni munkaeszközét, a szenzációsan miniatűr szikéjét, majd újból vissza hozzájuk, nehogy lemaradjon valamiről...