Rétvári Bence: az EU-támogatások nem adományok

Rétvári Bence az Európai Szociális Alap fennállásának 60. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón arról is beszélt:

mostanában gyakran előfordul, hogy – elsősorban a keleti tagországok előtt – a támogatásokat egyfajta jótékonyságként tünteti fel az EU.

Ezzel szemben a valóság az, hogy Magyarország csatlakozásakor nem csupán a támogatási politikának, de a vámuniónak és a közös piacnak is részévé vált, saját, „gyenge lábakon álló” gazdaságát és piacát megnyitva az unió tőkeerős cégei előtt.

Az államtitkár rámutatott, nem volt reális, hogy egy kommunista rendszer negyven éves rombolását követően, a rendszerváltás után tizennégy évvel Magyarországon már erős ipar és kereskedelem alakuljon ki. Az ország mégis vállalta a csatlakozás minden következményét, amely lehetővé tette, hogy a nyugat-európai cégek komoly piacokra tegyenek szert és számos jelentős hazai vállalatot is felvásároljanak – jegyezte meg.

Hozzátette, ezek a társaságok és országaik tehát nyertesei az új tagállamok, így Magyarország csatlakozásának. Igaz ez a mai napig is, hiszen a képzett munkaerő egy része jelenleg is a nyugati-európai országok gazdaságát erősíti – fűzte hozzá.

Ezért nem lehet az uniós támogatásokat plusz feltételekhez kötni sem a bevándorlás, sem egyéb ügyek kapcsán – mutatott rá a kormánypárti politikus, hozzátéve: ezek a források csupán az integráció kapcsán elszenvedett hátrányok szerény ellentételezésére szolgálnak, a magyar kormány ennek szellemében kívánja azokat felhasználni és ennek megfelelő tiszteletet vár el minden uniós politikustól Magyarország iránt.

Rétvári Bence arra is kitért: minden EU-támogatás elosztásánál annál jobb döntés születik, minél közelebb van az a kedvezményezettekhez.

„Szinte lehetetlen küldetés több tucatnyi ország szociális problémáira, képzési, társadalmi felzárkózási, vagy egészségmegőrzési programjaira vonatkozóan teljesen általános és közös politikát előírni”

- mondta az államtitkár.

Az elmúlt hatvan év gyakorlata azt mutatja: a támogatások annál jobbak és hatékonyabbak, minél inkább megjelennek bennük a tagállamokra vonatkozó célok, így a továbbiakban is ezeknek az elveknek kell irányadóknak lenniük a forráselosztás során – húzta alá Rétvári Bence.

Schanda Tamás, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a konferenciát megelőző tájékoztatón arról beszélt: a tárca 2014-2020 között két operatív program végrehajtását felügyeli. Ezek egyike a minisztériumhoz tartozó humán területek mindegyikét összefogó Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program (EFOP) 952 milliárd forintos kerettel, a másik a 34 milliárd forintos támogatási forrással működő Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program.

Jelezte: az EFOP-pályázatok többsége a kevésbé fejlett régiók felzárkózását segíti, a fejlesztések középpontjában pedig minden esetben az ember áll. Példaként említette a 6,2 milliárd forintos támogatási összegű, a családbarát társadalom erősítését célzó Védőháló a családokért pályázatot, amely eddig 154 szervezet munkáját segítette.

Elmondta továbbá, hogy a Biztos menedék című pályázat keretében 400 millió forintból krízisközpontok, „félutas” házak és kríziskezelő ambulanciák létesülnek, míg a Nők a családban és a munkahelyen pályázat – melynek 9 milliárdos keretére 25 milliárdos igény érkezett – eredményeként minden megyében létrejönnek majd női információs és szolgáltató központok. Emellett a roma szakkollégiumok támogatásával az érintett fiatalok sikeres felsőoktatási tanulmányait is segítik.

Az államtitkár rámutatott: a kormány célja volt, hogy minden forrást meghirdessen március végéig. Miután ez teljesült, jelenleg a pályázatok döntéshozatali szakaszban vannak, az EFOP forrásainak eddig 60 százalékot meghaladó részét már lekötötték. A tárca tervei szerint ez az arány év végére eléri a 85 százalékot, 2018. március végéig pedig az összes rendelkezésre álló forrásra vonatkozó támogatói döntés megszületik – közölte.