Az új és közös Európáról tanácskoztak

Semjén Zsolt rámutatott: Magyarország nem tesz mást, mint az európai identitást és az európai értékeket védi.

Mi hiszünk a keresztény Európában, és büszkék vagyunk arra, hogy védőpajzsa voltunk ezer éven át és vagyunk most is, hiszünk a nemzetekben és büszkék vagyunk magyarságunkra

- mondta.

Európa védelme nem alapulhat máson, mint a keresztény civilizáció védelmén, identitásán, a nemzetek létén, a szuverén nemzetállamokon – hangzott el.

Rámutatott: ők uniópártiak, de annak világos kimondásával, hogy

az unió nem a magyar történelem célja és beteljesedése, hanem egy eszköze a magyarság megmaradásának.

S bár a tagság nem „fenékig tejfel”, de még mindig jó Magyarországnak. A miniszterelnök-helyettes úgy látta, van még esély arra, hogy a józan ész alapján visszazökkentsék az uniót az alapító atyák által megálmodott értékekhez.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: az Európai Unió és Európa nem ugyanaz, földrajzilag jóval szélesebb és gazdagabb a valóság, mint az a szervezet, amely Brüsszelben székel. Svájc, Szerbia és Oroszország nélkül nem lenne Európa, és „időtávban mérve” Európa örök, az unió pedig időleges – fogalmazott.

Az unió nagyon fontos nemzetközi szervezet, de Európa volt az unió előtt, és lesz az unió után is, ahogy Magyarország is

- fogalmazott.

Kiemelte: Európának három fundamentális alapja van, és aki ezt tagadja, az Európa létét, lényegét tagadja, veszélyezteti. Kifejtette: Európa a keresztény civilizációra épül, az európai civilizáció „katedrálisát” a kereszténység a zsidó etikából, a görög kultúrából, a germán államszervezésből és a római jogból építette fel.

Rámutatott arra is: Európa a nemzetek Európája, és az emberiség értékgazdasága a nemzetek sokszínűségében áll fenn. Ha a nemzetek eltűnnének, akkor az az emberiség és az európaiság legbrutálisabb értékvesztése lenne.

Vannak emellett „természetjogi valóságok is” – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki kiemelte a házasságot, mint egy férfi és egy nő elkötelezett életszövetségét. Ha ezt feladják, a természet rendjével, a római jog hagyományával és az európai civilizációval is szembemennek, amelyben ez született. Bírálta a genderideológiát és kiemelte: a devianciákkal szemben védeni kell saját magunk és Európa identitását is.

A kormányfő helyettese a migrációt iszlám inváziónak minősítette, és kiemelte Brüsszel felelősségét. Ha Európának volna identitása, ami nem lehet más, mint keresztény, akkor az iszlám nem tudna így benyomulni – mutatott rá.

Úgy látta, amit a brüsszeli bürokrácia tesz, az törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt. Törvénytelen, mert nem tartják be a dublini szerződést, amelyben benne van a határok védelme. Inkorrekt, mert amikor Merkel meghívta Európába a migránsokat, elfelejtette megkérdezni a magyarokat, a lengyeleket, a cseheket, és most, hogy ott vannak, szét akarja osztani őket – hangzott el.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: a közép-kelet-európai országok számára a rendszerváltás, majd a 2000-es évek elején a csatlakozás az Európai Unióhoz állandó alkalmazkodási kényszert hozott, az e népekkel szemben használt hangnem pedig állandósította az érzést, hogy integrációjuk nem történt meg, sőt folytonosan diktátumokhoz kell igazodniuk.

A bíboros felidézte: amikor 1989 után a közép-kelet-európai országok közeledni kezdtek a Nyugat felé, újabb és újabb követelményekkel találták magukat szemben, amelyek sokszor nem csupán az alapvető demokratikus működés kritériumai voltak, hanem olyan társadalmi modelleket és elgondolásokat tartalmaztak, amelyeknek hiányzott az alapjuk az adott társadalmakban.

„Sokan úgy érezték ebben a régióban, hogy elmaradottként, esetleg kulturálatlanként, sőt bűnösként kezelik őket egy olyan helyzet miatt, amely nem ezeknek a népeknek a hibájából, hanem a Jaltai-egyezmény értelmében, a nagyhatalmak politikai döntése miatt alakult ki”

- tette hozzá.

Kitért arra: az európai identitás a földrajzi tényezőkön túl főleg kulturális azonosság. E kultúra egyik legnagyobb inspiráló ereje – az elvilágiasodás ellenére is – a keresztény vallás volt és maradt. A másik, hogy számos nemzet alkotja, amelynek van saját nyelve, kultúrája, történelmi tapasztalata és „saját zsenialitása az egyéni és közösségi élet kihívásaival való szembenézéshez”.„Ebben a sokszínűségben a teremtés gazdagságát ismerjük fel”, Isten ajándékát, amelyet „őriznünk, védenünk kell” – fogalmazott Erdő Péter.

Hozzátette: „imádkozunk és dolgozunk” egy olyan Európáért, amely „tiszteli az emberi életet a fogantatástól a természetes halálig”, „befogadó a családok iránt”, „tiszteletben tartja az egyéni és közösségi vallásszabadságot”, és elismeri a népek lehetőségét, hogy „méltó módon tiszteljék” a kultúrájukat és identitásukat alakító vallásokat.

Hölvényi György európai parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy ma a demokráciára épülő politika és a gazdaság egyensúlya megbillent, a fogyasztás mindenek fölé került, ez pedig magával hozta a kritikai szemlélet elvesztését. Az ebből való kitörés nélkül nem lehet létrehozni közös Európát. Úgy tűnik ugyanis, hogy

a közös fogyasztás nem képez közösséget. A közösségi élet torzulásaival szemben ma újra meg kell mutatni az állandó, a társadalom bázisát képező közösségeket, mindenekelőtt a családot

- mondta.

Borítókép: Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Új Közös Európánk című konferencián a Sapientia Hittudományi Főiskolán 2017. december 14-én.

MTI Fotó: Bruzák Noémi