2024.05.17. 09:10
Többen meghaltak Libanon déli részén egy izraeli légicsapásban
Az izraeli–palesztin háború 224. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli zászlót lengető aktivisták a hágai Nemzetközi Bíróság épülete előtt 2024. január 11-én, mielőtt megkezdődik a meghallgatás Dél-Afrika Izrael elleni keresetének ügyében
Forrás: MTI/EPA-ANP
Fotó: Robin Utrecht
Bejutottak a Gázai övezetbe az első segélyszállítmányok az ideiglenes mólón keresztül
Bejutottak az első segélyszállítmányok a humanitárius tengeri folyosó irányából a Gázai övezetbe, a palesztin terület tengerpartjánál pénteken átadott ideiglenes mólón keresztül - közölte az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) igazgatója.
Samantha Power közleménye szerint
az első szállítmányok az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Arab Emirátusokból származó humanitárius segélyeket tartalmaztak.
Az amerikai szövetségi segélyszervezet vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi összefogással kialakított móló nem helyettesíti a Gázai övezetbe vezető szárazföldi átkelőket. Közölte: az elmúlt két hétben ismét nagyon lelassult a segélyszállítmányok bejutása a palesztin területre, ahová naponta mintegy 100 kamion jutott be, a szükségletek minimális kielégítéséhez szükséges 600 helyett.
A tengeri móló kialakításában részt vett az amerikai hadsereg, közreműködött Ciprus, Izrael, az ENSZ, valamint további nemzetközi segélyezők, mint az Egyesült Királyság, az Egyesült Arab Emirátusok és az Európai Unió
- olvasható az amerikai közleményben.
A tervek szerint akár naponta mintegy 150 kamionnyi áru is bejuthat a Gázai övezetbe a mólón keresztül, amire tehergépkocsik is képesek felhajtani, és ott átrakodni a segélyeket a tenger felől érkező hajókról.
Az ideiglenes létesítmény működésének sikerével kapcsolatos aggodalmak között a nemzetközi közösség képviselői az elmúlt napokban a fegyveres támadások veszélyét és egyéb potenciális logisztikai akadályokat említették meg.
Az izraeli biztonsági erők megtaláltak a Gázai övezetben és hazaszállítottak három izraeli holttestet
Az izraeli hadsereg és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat megtalálta pénteken a Gázai övezetben három olyan izraeli holttestét, akit a Hamász radikális palesztin szervezet fegyveresei október 7-i terrortámadásukban gyilkoltak meg, és elhurcoltak a Gázai övezetbe – jelentette be egy katonai szóvivő.
Mindhárman részt vettek az övezet határa közelében megrendezett Nova zenei fesztiválon, amelynek fiatal közönségét is megtámadták a terroristák más dél-izraeli települések mellett. A partiról még el tudtak menekülni, de a hamászosok egy útkereszteződésben meggyilkolták őket, majd holttestüket magukkal vitték.
Daniel Hagari katonai szóvivő elmondta, hogy a holttestek nyomára a Sin Bet és a hadsereg kommandósai közösen találtak rá olyan titkosszolgálati információk alapján, amelyeket egyebek között az övezetben elfogott palesztinokból szedtek ki. A holttesteket igazságügyi orvosszakértők azonosították.
Az egyik áldozat a 22 éves Sani Luk volt, aki egy barátjával, a francia-mexikói kettős állampolgár Orion Hernandez Radóval vett részt a partin. Radót is elrabolták, de az ő sorsa ismeretlen. Egy másik áldozat a 28 éves, asdódi Amit Buszkila, a harmadik pedig az 56 éves Icik Glanter.
Izrael még 129 túszt tart nyilván, közülük 39-ről úgy tudja, hogy már nem él.
Többen meghaltak Libanon déli részén egy izraeli légicsapásban
Legalább hárman meghaltak, többen pedig súlyosan megsebesültek egy izraeli támadásban Libanon déli részén pénteken helyi biztonsági források beszámolója szerint. A támadás tényét az izraeli hadsereg is megerősítette.
A Szidón kikötővárostól délre, az izraeli határtól 55 kilométerre északra végrehajtott légicsapásban a Hezbollah síita milícia egyik tagja és két szíriai munkás vesztette életét.
A Hezbollahhoz tartozó al-Manar hírcsatorna izraeli vadászgépek és drónok szokatlan és kombinált támadásáról számolt be a dél-libanoni partvidékről.
Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette a légicsapás tényét, és közölte, hogy az a Hezbollah egyik légvédelmi állása ellen irányult, amely izraeli vadászgépeket veszélyeztetett.
Az IDF a nap folyamán jelentette, hogy hajnalban Libanon felől érkező több ellenséges repülő eszköz behatolását észleltek az izraeli légtérben. Az egyik drónt a partoknál elfogták, de a többi sem okozott kárt vagy sebesülést – közölték.
A pénteki dróntámadás elkövetőjeként a Hezbollah jelentkezett, egyúttal közölte, hogy az egy tüzérségi zászlóaljnak egy kibuc közelében létesített parancsnoksága ellen irányult.
Csütörtökön a szintén a síita milíciához közeli al-Majádín hírcsatorna azt jelentette, hogy az izraeli hadsereg Dél-Libanonban Ajta as-Saab településnél hajtott végre támadást.
Az Irán által támogatott Hezbollah a gázai háború októberi kirobbanása óta szinte napi rendszerességgel támad izraeli célpontokat. Válaszul pedig Izrael támadja légi és tüzérségi csapásokkal a milícia hadállásait, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szerint egyébként nem telepíthetnének ilyen közel a határhoz. Az izraeli hadsereg ugyanakkor többször mért csapást libanoni célpontok ellen az ország belső, a határtól távol eső területein is.
Libanoni biztonsági források szerint az összecsapásoknak már csaknem ötszáz halottja van libanoni oldalon. A harcok nyomán a határ mentén fekvő izraeli és a libanoni települések infrastruktúrájában is súlyos károk keletkeztek, többeket pedig evakuáltak.
A 2006-os második libanoni háború óta a jelenlegi a legsúlyosabb konfliktus a Hezbollah és Izrael között.
Az EU további segélyt juttatott el hajókon Gázába
Az Európai Unió újabb segélyszállítmányt juttatott el Ciprusról a palesztin lakosságú Gázai övezetbe tengeri úton – tájékoztatott az Európai Bizottság pénteken.
A brüsszeli közlemény szerint a pénteken célba ért szállítmány 88 ezer adag élelmiszer-adományból áll, amelyet Románia ajánlott fel a rászoruló palesztinoknak. A tengeri úton szállított segély kiegészíti az EU humanitárius légihíd-járatai által Gázába idén eljutatott több mint 2000 tonna, legalább 193 millió euró értékű uniós humanitárius támogatást.
A tengeri folyosó kiegészíti és nem helyettesíti a Gázába vezető szárazföldi humanitárius útvonalakat, az EU ezért arra szólítja fel Izraelt, hogy biztosítson folyamatos humanitárius hozzáférést újabb útvonalak megnyitásával, például az erezi átkelő és az asdódi kikötő használatának lehetővé tételével – közölték.
Az EU Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja továbbra is szoros kapcsolatban áll az uniós tagállamokkal és a humanitárius partnerekkel annak érdekében, hogy a segélyszállítmányok növelése érdekében a tengeri humanitárius folyosón keresztül segítséget nyújtson a gázaiaknak – emelték ki.
Izrael visszautasította a népirtás vádját a Nemzetközi Bíróságon
A Nemzetközi Bíróságon (ICJ) tartott pénteki meghallgatáson
Izrael visszautasította a Dél-afrikai Köztársaság vádjait, amelyek szerint Izrael katonai műveletével népirtást követne el Gázában. Gilad Noam izraeli ügyvéd kijelentette: Izrael a Hamász iszlamista terrorszervezettel vív háborút, és mindent megtesz a rafahi lakosság humanitárius ellátásának biztosításáért.
A hágai ENSZ-bíróság csütörtökön Dél-Afrika érveit, pénteken Izrael válaszát hallgatta meg a decemberben elindított, majd az afrikai ország által megújított eljárás keretében. A Dél-afrikai Köztársaság további sürgősségi intézkedéseket sürgetett Izraellel szemben, valamint a Rafah elleni izraeli offenzíva leállítását kérte.
A pénteki meghallgatáson Gilad Noam hangsúlyozta: Dél-Afrika keresete, amelyben Izraelt népirtással vádolja Gázában, „hamis állításokon alapszik, elszakadt a tényektől és a valós körülményektől”.
Leszögezte: Izrael olyan háborút folytat, amelyet nem akart, és amelyet nem ő kezdett. Izrael nemzetét és polgárait védi – húzta alá. Közölte:
a védelemhez való jog „veleszületett jog, mely ugyanúgy megilleti Izraelt, mint bármely más államot”. Izrael mindig is a civilek védelmének biztosításán dolgozott, míg a Hamász igyekezett veszélybe sodorni az embereket – mondta. Rafah a Hamász ügynökeinek bástyája – hangoztatta.
Az ügyvéd kijelentette: Dél-Afrikát „hátsó szándékok” vezérlik, amikor Izrael kivonulását szorgalmazza Rafahból. Noam szerint Dél-Afrika azért kéri a rafahi offenzíva leállítását célzó ideiglenes intézkedés meghozatalát, mert „katonai előnyt akar szerezni a Hamásznak, mint szövetségesének”.
Fotó: Remko De Waal / Forrás: MTI/EPA
Dél-Afrikát nem érdekli az igazság, sem a jog, sem az igazságszolgáltatás
– fogalmazott az izraeli ügyvéd.
Kijelentette: Izrael elkötelezett volt és továbbra is elkötelezett marad amellett, hogy nemzetközi kötelezettségeivel összhangban cselekedjen.
Kénytelen vagyok még egyszer kijelenteni, hogy tragikus háború folyik, de nincs népirtás Gázában
– fogalmazott Noam, majd hozzátette: Dél-Afrika állításai, miszerint Izrael lezárta volna a határátkelőket Gázába, „hamisak”. Izrael továbbra is biztosítani fogja a humanitárius segélyek hatékony szállítását és eredményes célba juttatását – monda.
Mindezen tények ismeretében a Dél-Afrika ideiglenes intézkedések meghozatalára vonatkozó kérése alaptalan – tette hozzá beszédében az izraeli ügyvéd.
Tamar Kaplan Tourgeman, az izraeli külügyminisztérium helyettes jogi tanácsadója felszólalásában azt mondta: a Hamászt kell felelőssé tenni az izraeliek és a palesztinok szenvedéséért.
Nem kétséges, hogy ez a háború tragikus, és nagy szenvedést okozott mindkét félnek, de ez a Hamász műve
– fogalmazott.
Tourgeman hangsúlyozta: Izrael továbbra is rendkívüli intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a gázai polgári lakosságnak okozott kár.
Dél-Afrika pedig jól tenné, ha megmondaná szövetségesének, a Hamásznak, hogy hagyjon fel a kórházak és más védett helyszínek katonai parancsnoki központként való kihasználásával
– jelentette ki.
Dél-Afrika számos állítása az izraeli katonai célokról „egyszerűen hamis” – mondta. Nem igazak azok az állítások sem, amelyek szerint a népirtás szándékával az izraeli hadsereg „megsemmisítési zónákat” hozott volna létre, ahol a gázai embereket tartózkodási helyük alapján lehet célba venni – hangsúlyozta.
Izrael Állam arra kéri a bíróságot, hogy utasítsa el a Dél-afrikai Köztársaság által benyújtott, ideiglenes intézkedések meghozatalára és a januári végzés módosítására irányuló kérelmét
– tette hozzá beszédében az izraeli jogi képviselő.
A meghallgatás végén Georg Nolte, a Nemzetközi Bíróság illetékes bírája kérdést olvasott fel: „tud-e Izrael információt szolgáltatni a kijelölt evakuálási zónákban, különösen al-Mavasziban fennálló humanitárius körülményekről, és arról, hogyan biztosítaná a biztonságos áthaladást ezekbe a zónákba, valamint menedéket, ételt, vizet és egyéb humanitárius segítséget nyújtana minden evakuáltnak, akik várhatóan ezekbe a zónákba érkeznek?”
Izraelt a bíróság arra kéri, hogy legkésőbb május 18., szombat délután 4 óráig nyújtson be írásbeli választ a kérdésre – közölte a bíró.
Telepesek megtámadtak egy humanitárius segélyek Gázába szállításával vádolt arab teherautó sofőrt
Izraeli telepesek megtámadtak egy humanitárius segélyek Gázába szállításával vádolt teherautó arab sofőrjét, majd megverték a segítségére siető izraeli katonákat csütörtök éjjel.
A telepesek Ciszjordánia északi részén, Koháv Hasahar telepesfalu közelében megállították és felgyújtották a segélyek szállításával vádolt teherautót, és az arab sofőrt közepesen súlyosan megsebesítették. Az izraeli hadsereg (IDF) két tisztje és egyik tartalékosa megpróbálta megvédeni és elsősegélyben részesíteni a sofőrt, mire verni kezdték őket is. Az izraeli katonák könnyebb sérülést szenvedtek. Senkit sem tartóztattak le a hatóságok.
A telepesek később azt állították, hogy a sofőr „vadul hajtott sok kilométeren át, és több járműben kárt tett”. A település közleménye szerint a tiltakozók megpróbáltak „megállítani egy teherautót, amelyet a Hamász-gyilkosok segélyszállítójának hittek”. Azt is hangoztatták, hogy a sofőr izraelieket próbált elgázolni.
Miután a teherautó megállt, néhány ember megverte a sofőrt, sőt erőszakosan szembeszállt az izraeli hadsereg tisztjeivel is, akik munkájukat végezték és próbálták megvédeni a sofőrt. Ez nem a mi utunk. Minden erőszak helytelen, és a katonáink elleni erőszak teljesen helytelen. Mi magunk vagyunk az IDF
– írták később a telepesek helyi vezetői elítélve a történteket.
Ugyanekkor több tucat telepes szintén Ciszjordániában, a Tapuah kereszteződésben azért gyűlt össze, hogy megtámadják a Gázába humanitárius segélyeket szállító teherautókat, és kövekkel dobálták az elhaladó palesztin rendszámú járműveket.
A rendőrség és a határőrség kábítógránátokat és könnygázt vetett be ellenük, és őrizetbe vettek négy embert, akik közül hármat – köztük egy kiskorút – még az éjjel szabadon engedtek.
A telepesek a közösségi hálózatokon előzőleg felszólításokat tettek közzé a Jordániából Gázába humanitárius segélyeket szállító teherautók forgalmának megzavarására, mire a szélsőséges telepesek Ciszjordánia-szerte számos utat elzártak a forgalmas kereszteződéseknél.
Csütörtökön is történt egy hasonló eset, amikor a szélsőjobboldali aktivisták kővel fejbe dobtak egy palesztin kamionsofőrt, mert azt gondolták, hogy a teherautója segélyt szállított a Gázai övezetbe.
Ebben az incidensben két kamiont állítottak meg, leszedték rakományukat, kilyukasztották kerekeiket, és az úton gumiabroncsokat égettek. A megtámadott teherautók nem segélyt szállítottak, és nem az övezet felé haladtak. A helyszínre érkező rendőrök nem tartóztattak le senkit, a megsebesített sofőrt kórházba szállították.
A belgiumi Genti Egyetem megszakítja a kapcsolatokat három izraeli intézménnyel
A belgiumi Genti Egyetem (UGent) hamarosan megszakítja kapcsolatait három izraeli oktatási és kutatási intézménnyel – jelentette be az egyetem rektora, Rik Van de Walle pénteken.
A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap internetes oldalán számolt be az egyetem döntéséről, mely a Holon Institute of Technology (HIT), a MIGAL – Galilee Research Institute és a Volcani Center nevű izraeli intézményeket érinti.
Rik Van de Walle közleményben tudatta, a rektori hivatal követi az egyetem emberi jogi bizottságának ajánlását, mely szerint a három izraeli intézmény immáron nem illeszkedik az UGent emberi jogi politikájához, ezért megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy véget vessen az érintett izraeli partnerekkel való együttműködésnek.
Jelenleg ezt a három partnert problematikusnak értékeljük a Genti Egyetem emberi jogi normái alapján, ellentétben azzal a pozitív tapasztalattal, melyet együttműködésünk kezdetén szereztünk velük kapcsolatban
– fogalmazott a rektor.
A napilap által ismertetett közlemény szerint a Genti Egyetem vizsgálata megállapította, hogy a MIGAL – Galilee Research Institute-tal és a Volcani Centerrel folytatott együttműködés a továbbiakban „nem kívánatos” az izraeli minisztériumokhoz való szoros kötődésük miatt, a Holon Institute of Technology-val való együttműködés pedig „problémás”, mert anyagi támogatást nyújtott az izraeli hadsereg gázai akciójához.
Az együttműködés befejezése még eltart egy ideig, tiszteletben tartva a folyamatban lévő közös projektek érintett kutatóit és projektgazdáit, valamint a szerződéses feltételek betartását
– tette hozzá közleményében az UGent rektora.
A La Libre Belgique emlékeztetett, a Genti Egyetem palesztinbarát diákjai tizenegy napja tiltakoznak Izrael gázai katonai offenzívája ellen. A hónap elején elfoglalták az egyetem egyes épületrészeit és az egyetemi kapcsolatok megszakítását követelték. A beszámoló szerint a tüntető diákok a VRT flamand nyelvű belga műsorszolgáltatónak nyilatkozva üdvözölték a rektori döntést, noha – mint hangsúlyozták – azt csak az első lépésnek tekintik. Közölték: addig folytatják megmozdulásukat „amíg az UGent meg nem szakítja kapcsolatait az összes izraeli intézménnyel” – tájékoztatott a brüsszeli napilap.
Megindultak Gázába a tengeren szállított segélyek
Pénteken megindultak a Gázai övezetbe a tengeren szállított segélyek az amerikai hadsereg által kiépített móló segítségével.
Az Egyesült Államok hadseregének közel-keleti műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM) bejelentette, hogy megkezdték a humanitárius segélyek szállítását az újonnan létesített amerikai mólóról a Gázai övezetbe.
A parancsnokság X-bejegyzése szerint péntek reggel, gázai idő szerint 9 órakor, humanitárius segítséget szállító teherautók indultak a partra az ideiglenes gázai mólón keresztül.
A mólón egy amerikai katona sem szállt partra az övezetben – közölték.
Ez egy többnemzetiségű erőfeszítés annak érdekében, hogy további, teljes egészében humanitárius célokat szolgáló segélyeket szállítsanak a gázai palesztin civileknek tengeri folyosón keresztül, melyek számos ország és humanitárius szervezet adományozta támogatást tartalmaznak
– jelentették.
Az izraeli hadsereg (IDF) péntek reggel bejelentette, hogy több ellenséges repülő eszközt észleltek, amelyek Libanonból Izrael területére érkeztek. Egy drón földet ért Naharia térségében, és legalább egy pilóta nélküli repülőt elfogtak. Személyi sérülés nem történt, és anyagi kár nem keletkezett.
A libanoni al-Manar hírcsatorna izraeli vadászgépek és drónok szokatlan és kombinált támadásáról számolt be a dél-libanoni partvidéken. A jelentés szerint az izraeli határtól harminc kilométerrel északra történt az akció.
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA
Joáv Galant védelmi miniszter csütörtök este telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel. A Pentagon arról számolt be, hogy Austin megvitatta kollégájával a túszok elengedéséről és a tűzszünetről szóló tárgyalásokat és a Gázának nyújtott humanitárius segélyek növelésének szükségességét. Washington tájékoztatása szerint Austin közölte Galanttal, hogy „megkérdőjelezhetetlenül szükséges” a polgári lakosság védelme és a humanitárius segítség áramlásának biztosítása bármilyen potenciális katonai akció esetén az övezet déli részén, az egyiptomi határon fekvő Rafahban, ahol az övezet többi részén dúló harcok elől százezrek kerestek menedéket.
Megtagadták a kikötési engedélyt egy Izraelnek fegyvert szállító hajótól Spanyolországban
Nem adtak engedélyt a spanyol hatóságok egy Izraelbe tartó, fegyvereket szállító hajónak, hogy megálljon a délkelet-spanyolországi Cartagena kikötőjében – közölte José Manuel Albares spanyol külügyminiszter.
A tárcavezető elmondása szerint a Marianne Danica nevű hajó május 21-re kért kikötési engedélyt a Spanyolország délkeleti részén fekvő Cartagenában. A kérést azért utasították vissza, mert Spanyolország tiltja mindenféle fegyver szállítását Izraelbe a Gázai övezeti háború tavaly októberi kirobbanása óta. Az El País című lap értesülése szerint a dán lobogó alatt közlekedő teherhajó 27 tonna robbanóanyagot szállított az indiai Madrászból az izraeli Haifába.
Albares Brüsszelben újságíróknak azt is elmondta, hogy a spanyol hatóságok következetesen így fognak eljárni minden olyan izraeli fegyvert szállító hajóval, amely spanyol kikötőkben szeretne megállni. A miniszter szavai szerint ennek „egyértelmű oka az, hogy a Közel-Keletnek nem még több fegyverre, hanem inkább békére lenne szüksége”.
Spanyolország az egyik leghangosabb bírálója Izraelnek az Európai Unión belül, és más tagállamokat is igyekszik meggyőzni arról, hogy ismerjék el a palesztin államot.
Ez történt csütörtökön:
