Téli álom

Legalább valaki verné az asztalt! Csendes beletörődéssel vette tudomásul a „szakma”, hogy bár végre önálló sor az ország költségvetésében a Balaton Fejlesztési Tanács által szétosztható idei támogatási keret (70 millió forint), de egyharmada sincs a tavalyinak. A magát a „Balaton Habony Árpádjának” kinevező marketinges blogíró kemény mondatait sem siettek eddig megcáfolni az érintettek, pedig nem akarom elhinni, hogy mindenki egyetértene azzal, hogy „nincs látható jövőképe a Balatonnak, egy tárca- és törvény nélküli gazdasági húzóágazat kivéreztetett igavonója, rosszul tartott fejőstehene”. Vagy hogy „szakmai védőpajzs helyett hamis statisztika-ferdítők és magyarázók, fiókba gyártó álstratégia-készítők hazugságai lengik körül”.

Az lehet esetleg, hogy a balatoni szakemberek téli álmukat alusszák. Emlékszem a múltból olyan BFT-ülésekre, melyeken Gruber Attila, vagy Balázs Árpád kemény szavai hullámokat tudtak kavarni, persze, több ennél akkor sem történt, ma meg már ilyen sincs. A tanács, melynek megalakulásakor sokan a Balaton-gazda szerepét szánták, formális testületté lett, talán mert a politika nagyobb szerepet kapott benne mint a szakma, pedig fordítva kéne hogy legyen. Nemrég állítottak össze egy toplistát a hazai turizmus legbefolyásosabb személyiségeiről; az első tíz majdnem fele politikus...



Téli álom: ősztől tavaszig hangját hallató turisztikai szakma, vitákkal, ötletekkel, mert ha itt a vendég, akkor már késő. Ez ma még valóban csak álom. Azért örvendetes a Nyitott Balaton akció is (az idén május 1-11 között lesz, voltaképpen egy amúgy is vendégcsalogató hosszú és egy normál hétvége összekötése), mert hiánycikkekből áll össze: ötlet, marketing, szakmai összefogás.