2020.07.27. 14:00
Öt évtizede kényezteti az ízlelőbimbókat a Balatonnál
Tavasztól őszig minden nap nyitva van balatonboglári üzlete, ahol nem csak kínálja, hanem készíti is csaknem tucatnyi fagylaltját Szekér László.
Több mint fél évszázada édesíti meg a balatonbogláriak és az ott nyaralók mindennapjait Szekér László. 87 évesen is törekszik a régi ízek megőrzésére.
– Kóstolja meg a banánt, most készült el, tele van igazi gyümölccsel, nem ám aromákkal – kínálta fagylaltját Szekér László ottjártunkkor is lelkesen. Szombat délelőttre csokoládé, orosz krém, puncs, vanília és számos gyümölcsfagyi várta vásárlóit.
Mint mesélte, valójában egy véletlen folytán lett fagylaltos, szakmáját tekintve üveges és képkeretező. – A körforgalom helyén volt Móring Kázmér elegáns fagylaltozója, itt dolgozott 1952-ben feleségem, majd az államosítás után egy szövetkezet tulajdonába került, aztán mi csináltuk egy ideig – emlékezett a kezdetekre a 87. életévét betöltő fagylaltos. Miután kitanulta a szakmát, Szekér László saját üzletet nyitott 1988-ban. – 1985-ben vettük meg a sárga házban ezt az épületet, ami romhalmaz volt, minden ablakot kicseréltem, kipofoztuk, azóta is itt dolgozom – mutatta büszkén üzletét. Úgy tapasztalta, aki egyszer betért hozzá, valahogy újból meg-megjelent később is. Nem ritkán felesége este hatkor telefonál, hogy figyelmeztesse, ideje hazaindulnia, pihenésre is kell idő. Párja betegsége miatt már nem tart vele nap közben. – Nagy öröm, hogy soha senki nem mondta, hogy ide többet nem jövök és több mint ötven éve senkinek sem lett semmi baja nálam. Így hát amíg bírom, addig csinálom – mondta büszkén.
Semmilyen színezéket, aromát nem használ, csak természetes alapanyagokat több mint ötven éve, az idén 180 napon át lesz nyitva. – A csokoládé holland kakaóból van, drágább, de nem adom lejjebb, fontos a jó alapanyag – mutatta a sötét kakaóval teli bödönt. A csokoládé mellett a vanília, a puncs, rumos dió, és mogyoró a sláger. Az idén a koronavírus miatt hatvan nappal később nyitott, már hiányzott neki a munka és az emberek. – Én nem eszem a fagyit, mert akkor nem tudom abbahagyni, azért délután a banánost lehet megkóstolom – kacsintott mosolyogva, ahogy a kanalat a fagylalatba merítette.