A világörökségi címhez társadalmi egyetértés kell

A tanácskozást a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. a Balaton Világörökségéért Alapítvánnyal együttműködve rendezte A Világörökségi Várományos listáról a Világörökségi Helyszínné válásig címmel a Festetics-kastélyban. A résztvevők többsége területfejlesztési szakemberek, állami és térségi szervezetek munkatársai, civil szervezetek képviselői közül került ki. A 33 településre kiterjedő "kultúrtájról" az érintett önkormányzatok mintegy egytizede képviseltette magát valamilyen szinten.



Wollák Katalin, a Fortster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ világörökségi főosztályának főtanácsosa adott áttekintést az elképzelések szakmai felülvizsgálatának eredményéről, majd Luda Szilvia, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács területfejlesztési szakértője és Taschner Tamás, a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának ügyvezetője osztotta meg a már létező világörökségi helyszíneken szerzett tapasztalatait. Mint elmondták, a világörökségi címnek egyszerre vannak hátrányai és előnyei, de igazán az érintetteken múlik, hogy melyik oldal lesz erősebb.

Az előnyök közé sorolták, hogy segíthet a helyi identitás erősítésében, segítségével könnyebben lehet pályázati támogatáshoz jutni, nagyon hasznos marketingeszköz, idegenforgalmi oldalról közvetlenül is hasznos, hogy ezzel felkerültek a világörökségi turizmus célpontjai közé. Ugyanakkor szólni kell arról is, hogy teher lehet például az épületfelújítások engedélyeztetésénél, nagyobb léptékű ipar letelepítésénél.

Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának eddigi elnöke arra figyelmeztetett, hogy a világörökségi címet, ne adományként próbáljuk kezelni. Maga az örökség legyen a fontos, ami ránk maradt, amit az adott helyen élőknek kell megőrizni. Szerinte a borászok többsége nyitott az együttműködésre, a világörökségi címnek megfelelő minőség kialakítására. Igaz, vannak kivételek is. Kérdés, mennyire vagyunk képesek megmondani nekik, hogy másképp kellene csinálniuk.
Arra is figyelmeztetett, hogy csak fenntartható dolgokkal érdemes foglalkozni, és figyelni kell arra is, hogy mindenki képes-e arra, hogy rábízott feladatott megfelelően elvégezze.

Tósoki Imre tihanyi polgármesterként úgy fogalmazott, hogy örülnek a kezdeményezésnek, támogatják is, de vannak kérdéseik. Nem tudják például, milyen korlátokra kell számítani. A kérdésekre válaszokat várnak, de mindenképp partnerként kapcsolódnak a munkába.

A fórum végén Sándor Péter környezetvédelmi szakértő, a Balaton Világörökségért Alapítvány kuratóriumi tagja és Benkőné Kiss Zsuzsanna, a Miniszterelnökség Parlamenti Államtitkárságának főosztályvezetője összegezte a tennivalókat. Sándor Péter szerint a következő feladat, hogy a várományosi címmel rendelkező, jelenleg kilenc hazai pályázó közül megszerezzék a "világörökség jelölt státuszt". Mivel ez pillanatnyilag a "Római limes magyarországi szakasza" programnak sikerült, a Balaton-felvidéki kultúrtájnak legkorábban 2018-ban lehet erre lehetősége. A lehetséges legkorábbi dátumot Benkőné Kiss Zsuzsanna sem vitatta, de ő későbbi időpontot látna reálisnak. Mint kiderült, ehhez sok konkrét tervezési, egyeztetési feladatot kell elvégezni, de mind közül a legfontosabb a társadalmi összefogás, együttgondolkodás, megteremtése. Ha nincs meg hozzá a térség lakóinak közös akarata, nem sok esély van a cím elnyerésére, hangsúlyozták.