Változóban a klíma; a szegény halászt még a szák is húzza

Cseh Tamás somogygeszti termelő azt mondta, családi gazdaságként úgy orvosolták a problémát, hogy visszavették a termelésüket. 
– Annyira, hogy a családtagok elbírjanak vele, de a halászatokra így is kell segítséget hívnunk – mondta a Cseh halgazdaság tulajdonosa. Ez komoly fizikai munka, szerinte az a legnagyobb baj, hogy könnyebbet is lehet találni a környéken, így senki nem akar megszakadni egy halgazdaságban. 
A klímaváltozás hatásait már legalább 10 éve érzik a termelők a bőrükön. Az utóbbi pár esztendőben azonban a hektikus időjárás-változásokkal mindez rosszabb lett. 
– A halak nem vermelnek télen, keresik a táplálékot, ezért romlik a kondíciójuk és a kórokozók, amelyek normális körülmények között télen inaktívak, így könnyebben meg tudják az egyedeket támadni – emelte ki Cseh Tamás. Ezért szinte csak laboratóriumi körülmények között lehet halat termelni. 
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Kft.-nél nem jelent gondot a munkaerő kérdése. A társaság megkeresésünkre azt közölte, ha megüresedik náluk álláshely, viszonylag gyorsan fel tudják azt tölteni. A 2 ezer hektárnyi halastóval 9 vármegyében, köztük Somogyban is működő Tógazda Kft.-nél már nagyobb gond a munkaerő toborzása. 
– A nem diplomás munkaerő képzése nem megoldott jelenleg hazánkban a halászati ágazatban, ugyan az egyetemi képzés rendben van, a munkabérigényük is elfogadható, de a fizikai munkára nehezen töltjük fel a helyeket. A halász szakmunkásképzés megszűnt a tatai képzőhelyen, nincs azóta utánpótlás – mondta Németh István tulajdonos, a Mahal elnöke. Segédmunkásokat kénytelenek alkalmazni, ami szintén nem egyszerű. – Senki sem megy szívesen a vízbe, koszolja össze magát. Szóval rengeteg problémánk van azzal, hogy a fizikai munkaerőt összeszedjük, de ha találunk is, gyorsan továbbállnak. Ez az ágazat legnagyobb gondja a Dunántúlon és az Alföldön is azonkívül, hogy nem kap a halászat olyan normatív gazdálkodást, mint más mezőgazdasági ágazatok. S mivel területalapú támogatásra sem számíthatnak a halgazdálkodók, a jövedelemtermelő képesség az időjárástól függően 2–4 százalék körül mozog évente. 
Fotó: Lang Róbert

Szakképzésre lenne szükségük

– Az ágazgat nincs olyan profittermelő szinten, hogy a feltételeket biztosítsák ahhoz, hogy külföldi vendégmunkásokat alkalmazzanak – fogalmazott Németh István. Kiemelte, hogy a vendégmunkásoknak szállást és étkezést kell biztosítani. Ráadásul angolul jól beszélő középvezetőkre van szükség, mert ők nem tudnak magyarul. Németh István szerint újra kellene indítani a szakképzést és népszerűsíteni kellene a tevékenységet a gyerekek körében, hogy minél többen válasszák az általános iskola befejezése után a halász szakmát.