Jóga és meditáció mint ególegyezgetés?

A jóga és a meditáció egyik alapja az, hogy megszabaduljunk az önérzetességtől és elengedjük az egónkat annak érdekében, hogy elérjük a nirvánát vagy az áldott állapotot. Sajnos azonban a modern gyakorlat azt mutatja, hogy éppen az ellenkezője történik.

A Southamptoni Egyetem legújabb kutatása szerint a jó szándék ellenére a jóga és a meditáció gyakorlása éppen, hogy az egó erősödését okozza – írja az IFL Science.

Az amerikai pszichológus William James klasszikus elmélete úgy szól, hogy bármilyen készség gyakorlása serkentőleg hat az egóra, és önteltséget okoz. Noha a buddhizmus azt tanítja, hogy a meditáció segíti az önmegtartóztatást és a lemondást, James elmélete alapján bármilyen tevékenység folyamatos gyakorlása önközpontúvá teszi a gyakorlót.

Annak megállapításához, hogy a jóga is ilyen hatással van-e az egóra, a kutatók száz jógit vizsgáltak négy hónapon keresztül. A jógaórák után arra a kérdésre válaszoltak, hogy hogyan érezték magukat, miután gyakoroltak, és nyilatkoztak arról is, hogy az csoport többi tagjához képest milyennek tartják magukat. Az alanyoknak mindemellett skálán kellett értékelniük az önbecsülésük mértékét. Az alanyok, amikor egy jógaórát követő egy órán belül értékelték magukat, sokkal magasabbra értékelték magukat, mint akkor, amikor nem vettek részt a gyakorláson.

A kutatók ezután a meditáció egóra gyakorolt hatását vizsgálták. Egy egyhónapos kurzuson több mint 160 meditációt gyakorló embert kértek fel arra, hogy olyan kijelentések és állítások mentén értékeljék magukat, mint például: „Az ebben a vizsgálatban résztvevő többi alannyal ellentétben én nem vagyok elfogult”. A kutatók itt is arra jutottak, hogy a meditációs gyakorlat után közvetlenül az alanyok sokkal inkább a többiek fölött állónak érzékelték saját magukat, mint máskor.

„Nyilvánvaló, hogy sem a jóga, sem a meditáció nem csendesíti az egót; éppen, hogy elősegítik az erősödését”

- írták a szerzők.

Természetesen a tanulmánynak vannak korlátai. Például számos jóga- vagy meditációs foglalkozás célja éppen az, hogy elősegítse az önértékelés, az önelfogadás és az önbizalom erősödését. Lehetséges, hogy a diákok csupán az adott tanfolyam nyílt céljának teljesülését tükrözték. Emellett az eredmények önbevalláson alapulnak, ami azt is jelentheti, hogy az alanyok erősen túloztak azzal kapcsolatban, hogy hogyan érzik magukat egy-egy jógaóra után.

Vannak azonban olyan korábbi kutatások is, melyek kimutatták, hogy nincs bizonyíték arra, hogy aki meditál, abból jobb, önzetlenebb és könyörületesebb ember válik. Sőt, van, aki egyenesen azt állítja, hogy a meditáció jó táptalaja lehet a nárcizmusnak is.

Borítókép: Shutterstock / Cookie Studio