Ötmilliárd forintot fizetnek közel háromezer termelőnek

– A 2016-ban a gazdálkodóknak számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, melynek következményeként közel 9500 termelő, mintegy 11 ezer kárbejelentést tett több mint 13 ezer hektár területre – közölte a szaktárca kommunikációs osztálya a Somogyi Hírlappal. – A legtöbb kárbejelentés – több mint négyezer – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történt. Elsősorban a tavaszi fagykár és a jégesőkár okozott pusztítást.



A tényleges károkat rendezzék!

A mezőgazdasági termelőknek november végéig volt lehetőségük kárenyhítést kérni. A jogos igények alapján országosan 3327 termelő részesül ilyen juttatásban, a kifizetendő összeg több mint több mint 4 milliárd 863 millió forint. A kifizetéseket a Magyar Államkincstár megkezdte.
– Szerencsére komolyabb károk nélkül megúsztuk az elmúlt évet – mondta Muzslai István iharosi családi gazdálkodó. – Évente 70 ezer forintot fizetek a kárenyhítési alapba, s szerintem az lenne igazán kedvező, ha a tényleges károkat rendezné ez a program.
Tavaszi József, az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. elnökétől tudjuk: kisebb fagykárt szenvedtek el tavaly a szőlőnél, de az új ültetvény kompenzálta a kiesést. A szakember szerint lényeges, hogy rugalmas, a termelők igényeihez a lehető leginkább alkalmazkodjon a kárenyhítési rendszer.

Több milliárdot hagynak a Kárenyhítési Alapban

– Fontos kiemelni, hogy a juttatásban részesülő termelők töredéke – 12,5 százalék – rendelkezett mezőgazdasági biztosítással – hívta fel a figyelmet Földművelésügyi Minisztérium. – Ugyan az elmúlt években az uniós társfinanszírozású mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásoknak köszönhetően emelkedik a mezőgazdasági biztosítások száma, de az még közel sem éri el az ideális szintet. Ez azért fontos, mert megfelelő biztosítás hiányában a termelők évente több milliárd forintot hagynak a Kárenyhítési Alapban,, hiszen így csak az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosultak.
Somogyban a legsúlyosabb károkat a tavaszi fagy okozta, a legnagyobb területen a szőlő és a gyümölcs ültetvények károsodtak, de a szamócában kis területen is jelentős károk keletkeztek. A szaktárca kimutatása szerint megyénkben négy belvízkár, nyolc felhőszakadás, három-három jégeső, illetve téli fagy mellett 162 viharkár bejelentést is regisztráltak. Legtöbb – 421 – a tavaszi fagykár volt, a bejelentett terület meghaladta az 1974 hektárt.

Az Országgyűlés előtt a kockázatkezelési törvény

Lapunk kérdésére – miszerint milyen egyéb segítségre számíthatnak ezen a téren a gazdák – az FM közölte: a kormányzat számára fontos az agrár-kárenyhítési rendszer termelői igények és tapasztalatok mellett történő folyamatos fejlesztése, ezért jelenleg az Országgyűlés előtt van a kockázatkezelési törvény.
A módosítás a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kibővítését javasolja az országos, talajgenerátoros jégkármegelőző rendszerrel, amelynek kiépítése a Vidékfejlesztési Program forrásaiból, majd annak működtetése elsősorban – pótlólagos termelői befizetés nélkül – a Kárenyhítés Alap forrásaiból és a kormány által is támogatott önkéntes befizetésekből valósulhat meg, ismertette a szaktárca a részleteket.
Lényeges változtatásnak nevezték, hogy a javaslat a kárenyhítésnél az eddigi üzemi szint helyett a károlult növénykultúra szintjére tervezi levinni a 15 százalékos termelési értékcsökkentési limitet, így a károsodott termelők szélesebb köre részesülhet az eddigieknél magasabb összegű kifizetésekből anélkül, hogy ez az alap működőképességét középtávon rontaná.

Nyári hősokk

– A javaslat a 2012-ben és 2015-ben is bekövetkezett súlyos légköri aszálykárok tapasztalatai alapján a jelenlegi aszálydefiníciót is kiegészíti – tájékoztatott az FM. Cél, hogy az agrárkárenyhítési rendszerben a nyári időszakok hősokkja miatti aszlykárok is kompenzálhatóak legyenek. Előfordulhat ugyanis, hogy bár elegendő csapadék jellemzi az adott időszakot, mégis a magas hőmérséklet miatti párolgás következtében a csapadék nem jut el a talajba, így a termelőket a lehullott csapadék ellenére is jelentő aszálykárok érik.